Nagybányai Horthy Miklós kezdeményezésre a 6650/1920 M.E. rendelettel alapították meg a Vitézi Rendet, mely alapítást az 1920:XXXVI törvénycikk 77.paragrafusa megerősített.
A Rend célja: utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitüntek.
A Renddel kapcsolatos adminisztratív munkák intézésére 1920-ban létrehívták a A Vítézi Rend Széktartóságát (Főszéktartőság).
Az adminisztráció a Királyi várban majd 1944 november 8 és 1945 március 26 között Barbacson végezte a munkáját.
Kezdetben a Főszéktartóság létszáma két fő volt. Az idő előrehaladtával, a feladatok szaporodásával a Főszéktartóság 9 osztályra
bővült és az egyes osztályok a Rend más-más jellegű (elvi, személyi, vagyoni,
gazdasági) ügyeit adminisztrálták.
A III. és IV. osztály feladata volt a tiszti illetve legénységi folyamodók kérvényeinek intézése. A folyamodók kérvényeinek formai illetve tartalmi ellenőrzése, a kérvények elbíráltatása, és a megfelelőnek
ítélt személyek adatait itt a sorolókönyvben (sorolási szám alatt) tartották nyilván.
Az érdemszerzőkről illetve a várományosokról külön nyilvántartást vezettek.
A vitézi eskü letétele (illetve az avatás) után a vitézek dokumentumai az 1928-ban felállított VII osztályhoz a Nyilvántartás - hoz kerültek, ahol
azokat irattári számon tartották nyílván. Itt már a várományosok anyagát az érdemszerző anyagához csatolták.
A többszöri átszervezés sok esetben nehezen követhető nyilvántartást eredményezett, teljes körű rekonstruálása az irattár háború alatti megsemmisülése miatt szinte reménytelen.
Ez az összeállítás a rendelkezésre álló források feldolgozásával és összehasonlításával igyekszik bemutatni annyit,
ami ma elérhető.
vissza