A MAGYAR NÉPHADSEREGBEN ALKALMAZOTT FEDŐSZÁMOK

Minden hadseregben vannak titkos adatok. A Magyar Néphadseregben a "fokozott" éberség¡ időszakában különösen sok ilyen adat volt. A haderő teljes szovjetizálásának egyik lépcsőjeként 1949. október 1-jével bevezették a katonai alakulatok hadrendi fedőszámának rendszerét (35.000/Eln./1949).
Ez azt jelentette, hogy a hadrendben használt tényleges katonai megnevezéseket a legtöbb iraton nem lehetett használni, az alakulatok hivatalos megnevezését az ott teljesítő sorkatonák sem tudhatták. Ehelyett egy négy számjegyből álló, ún. hadrendi fedőszámot alkalmaztak. Bevezetésétől kezdve a köznyelvben Pf.(Postafiók)-számnak, az 1960-as évek elejétől pedig MN-számnak nevezték.
Amikor 1990. március 15-én a Magyar Néphadsereg elnevezés hivatalosan is Magyar Honvédségre változott, egy darabig MH-számnak hívták, majd a nem nyílt hadrendi elemként működő alegységek, egységek, törzsek, intézetek, stb. ilyen típusú rejtése 1991 júliusában megszűnt.
A fedőszámok rendszere a többszöri átszervezések, hadseregfejlesztések és leszervezések következtében szinte követhetetlen képet mutat. Volt, hogy megszűnő alakulat fedőszámát később egy másik alakulat kapta meg, volt, hogy ugyanazon alakulat egy átszervezés során kapott új fedőszámot, de az is előfordult, hogy ugyanazon megnevezésű, rendeltetésű és helyőrségű alakulat egyszerűen csak az "ellenség megtévesztése" végett váltott hadrendi fedőszámot időről időre. Jelenleg több mint 1000 alakulat Pf-, ill. MN-száma és mintegy 200 helyőrség adatai kereshetőek ebben az adatbázisban.

Természetesen tudjuk, hogy adatbázisunk közelről sem tökéletes és még igen sok hiány és hiba van benne, ezért minden észrevételt, kiegészítést, javítást köszönettel várunk. Ugyanakkor bátran állítjuk, hogy minden gyermekbetegsége ellenére nincs még egy ilyen kereső, amelyben ennyi információ állna rendelkezésre azok számára, akiket ez a kérdéskör érdekel. Használhatják azok is, akik egy-egy településről szeretnék megtudni, hogy ott milyen csapatok állomásoztak a szocializmus idején, de azok is megtalálhatják számításukat, akik csak sorkatonai szolgálatuk színhelyéről akarnak olyasmit megtudni, amit évtizedekkel ezelőtt nem lehetett.
Keresni tehát fedőszámra, alakulatnévre és településre lehet, de a felületen látható az adott laktanya elnevezése is (ha van rá adatunk), valamint érvényes találatnál felbukkan egy Megjegyzés-rovat is, ahová azokat a többlet-adatokat töltöttük fel, amely esetleg még érdekes lehet.
Végül szólni kell még az adatbázis megszületéséről és a forrásokról. Az ötletet az adta 2000-ben, hogy a Hadtörténeti Múzeumban az 1945 utáni Fotógyűjtemény átvételekor megörököltem az elődöm - aki 1990-ig az MN csapatmúzeumi főinstruktora volt - jobbára rendezetlen cédulagyűjteményét, amely sok ilyen adatot tartalmazott. Ezt elkezdtem gépre vinni, használtam természetesen a Hadtörténelmi Levéltár hadrendjeit és egyéb vonatkozó dokumentumait, s persze publikációkat, amelyeket vagy könyv, tanulmány, újságcikk alakjában, vagy az interneten tettek közzé. Felhasznált anyagok forrásai

TOVÁBB A KERESÉSHEZ

VISSZA