|
Mészáros Lázár altábornagy 1796-1858
hadügyminiszter 1848. 05. 23-1849. 05. 05
|
Mészáros Lázár rendkívül nagy műveltségű tiszt volt. Hét nyelven beszélt, és
elmélyült ismeretei voltak a katonai tudományokban. 1844-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. Székfoglalójában a modern polgári társadalmak hadseregét választotta témául. Batthyány Lajos 1848. március 22-én felkérte, hogy vállalja el az első felelős magyar kormányban a hadügyminiszteri posztot. Hivatalát az itáliai hadszíntérről visszatérve május 23-án vette át, és vezérőrnaggyá léptették elő. Elöljárója lett a Magyarországon állomásozó császári haderőnek. Mészáros Lázár elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar honvédsereg megszervezésében, joggal tekintik a magyar honvédség megteremtőjének. Hadügyminiszterként ő készítette el az ország védelmére szükséges katonai erő kiállításáról szóló törvényjavaslatot. |
 |
|
Klapka György tábornok 1820-1892
hadügyminiszter |
1838 májusában lépett hadapródként az 5. tüzérezredbe. 1842-ben
e először a magyar királyi
nemesi testőrségbe, végül a bécsi gárdába sikerült bejutnia. 1849 árcius 15-én
megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Március 28-án Kossuth
tábornokká léptette elő, és és kinevezte a hadsereg ideiglenes vezérkari
főnökének. Részt vett az április 26-ai komáromi ütközetben, majd a vár felszabadítását eredményező hadművelet után, április 30-án Görgey helyetteseként rövid időre átvette a hadügyminisztérium irányítását |
 |
|
Görgei (Görgey)
Artúr altábornagy 1818.-1916
hadügyminiszter |
1836-ban a cs. kir. 60. gyalogezred hadapródja lett. 1837-ben előléptették
hadnaggyá, majd a nemesi testőrséghez került. 1845-ben kilépett a
hadseregből, és vegyészetet kezdett tanulni. 1848 október 7-én honvédezredessé nevezték ki. 1848 nov. 1-jén lett a feldunai hadsereg fővezére. Kossuth leváltotta Görgeit a fővezérségről, és a fővárosba rendelte, hogy vegye át a hadügyminisztérium vezetését. Május 21-én, Buda várának bevétele után, a seregparancsnokság mellett átvette a hadügyminisztérium igazgatását is. Július 4.-én Görgei a kormányhoz írt levelében lemondott a hadügyminiszterségről, és bejelentette, hogy a hadseregnél kíván maradni. |
 |
|
Aulich
Lajos
hadügyminiszter |
Részt vett az 1813-1814-es hadjáratban és a döntő lipcsei csatában is. A harcokban tanúsított helytállásáért hadnaggyá léptették elő. A szabadságharcban alezredesi rangban, a 2. gyalogezrednél zászlóaljparancsnok lett. Kitüntette magát a harcokban, szűk fél év múlva, októberben már ezredes rangban a feldunai hadtest egyik hadosztályát vezette. A kápolnai csata előtt kapta meg tábornoki kinevezését. A szabadságharc utolsó hadügyminisztere volt. Megpróbált újításokat kezdeményezni, hadparancsban írta elő a nemzetiségi honvédek kiemelten barátságos kezelését, a velük való "emberséges bánásmódot" |
|
|
csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula politikus 1823-1890
honvédelmi miniszter 1867. 02. 17-1871. 11. 14 |
1848 áprilisától Zemplén vármegye főispánja, a megyei önkéntes nemzetőrök parancsnokaként részt vesz a pákozdi csatában. A tavaszi hadjáratban Görgey Artúr segédtisztjeként szolgál, ezredessé léptetik elő. 1851-ben távollétében halálra ítélték
Jelentős szerepe volt az önálló magyar Honvédség megalakításában. Az 1868. évi 40. törvény kimondta, hogy: "A védelmi kötelezettség általános, és minden védképes állampolgár által személyesen teljesítendő." A hadköteles korú (húsz és harminchat év közötti) férfiak sorkatonai szolgálati ideje a korábbi negyvennyolc hónapról huszonnégy hónapra csökkent. |
|
|
nagylónyai és vásárosnaményi gróf dr. Lónyay Menyhért politikus 1822-1884
honvédelmi miniszter 1871. 11. 14-1872. 12. 04 |
1839-ben bölcsészdoktorrá avatták, aktívan részt vett az 1848 áprilisi törvények megalkotásában. 1871. nov. 14-től 1872. dec. 4-ig miniszterelnök és egyben honvédelmi miniszter. |
|
|
okányi és érkenézi Szlávy
József
honvédelmi miniszter |
1844-ben bányamérnöki oklevelet szerzett . 1872. december 5-től 1874. március 21-ig volt Magyarország miniszterelnöke, 1872. december 5-e és 15-e között pedig honvédelmi miniszter is . |
|
|
Szende (Frummer) Béla
honvédelmi miniszter |
1869-1872 között tanácsos volt a honvédelmi minisztériumban. 1872. december 15-től haláláig pedig honvédelmi miniszter. |
|
|
gróf rádai Ráday Gedeon
honvédelmi miniszter 1882. 08. 19-1883. 12. 26 |
1866-ig dragonyos kapitányként a császári udvarnál az
uralkodó szárnysegédje volt. 1866-ban megvált a katonai pályától.1875-ben
függetlenségi párti országgyűlési képviselő. |
|
|
báró orczi Orczy Béla
honvédelmi miniszter |
Bölcsészettudományi, majd jogi doktorátust szerzett.
1846-ban helytartótanácsi titkár lett. 1848-ban nemzetőrként, majd honvéd
századosként részt vett a délvidéki harcokban. A forradalom leverése után
kénytelen volt visszavonulni a politikai élettől. |
|
|
báró komlóskeresztesi
Fejérváry Géza
honvédelmi miniszter |
A bécsújhelyi katonai akadémián végzett. 1851-től hadnagy. 1859-ben mint vezérkari kapitány részt vett a solferinói ütközetben. 1862-ben osztrák, 1875-ben magyar bárói rangot kapott. 1865-től őrnagy és Ferenc József szárnysegédje. Részt vett az 1866. évi porosz háborúban. 1868-ban alezredes a monarchia hadseregében, majd a honvédségben. Itt államtitkár, majd honvédelmi miniszter, később az uralkodó testőrségének kapitánya. |
|
|
Kolossváry Dezső lovassági tábornok 1854-1919
honvédelmi miniszter 1903. 06. 27 -1903. 11. 03 |
A bécsi műszaki akadémia elvégzése után a 10. huszárezred hadnagya lett. Elvégezte a bécsi hadiiskolát. 1903-ban a budapesti 2. honvéd huszárdandár parancsnoka, vezérőrnagy. 1903. jún. 27.-nov. 3-ig honvédelmi miniszter, majd 1904-től ismét vezérkari tiszt, hadtestparancsnok, 1912-től lovassági tábornok, 1913-tól a 14. huszárezred ezredtulajdonosa. |
|
|
nemes székelyi Nyíri Sándor vezérőrnagy 1854-1911
honvédelmi miniszter 1903. 11. 03-1905. 06. 18 |
Katonai szolgálatát 1874-ben kezdte. 1881-87-ben a vezérkarnál, 1891-től a közös hadügyminisztériumban szolgált. 1896-tól a debreceni honvédezred, 1899-től a Ludovika Akadémia parancsnoka. 1903. nov. 3-tól 1905. jún. 18-ig vezérőrnagyként honvédelmi miniszter Tisza István kormányában. 1905-ben országgyűlési képviselő. 1906. febr. 19-én mint a fehérvári honvédkerület parancsnoka királyi biztosként karhatalommal feloszlatta az országgyűlést. 1910-től a m. kir. testőrség testőrfőhadnagya és házparancsnoka. |
|
|
Bihar (Valkovics) Ferenc altábornagy 1847. 1920
honvédelmi miniszter 1905. 06. 18-1906. 04. 08 |
Katonai tanulmányainak elvégzése után a Ludovika Akadémia törzstiszti tanfolyamának tanára volt. Őrnagyként a 29. honvédzászlóalj parancsnoka. 1888-tól 1896-ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott ezredesi rangban. 1896-ban a honvéd tiszti tanfolyam parancsnokságának vezetője, a Honvédelmi Minisztérium I. csoportjának főnöke volt. 1897-ben vezérőrnagy, majd altábornagy lett, s a székesfehérvári V. honvédkerület parancsnoka. |
|
|
Pap Béla vezérőrnagy 1845-1916
honvédelmi miniszter |
Hadmérnöki Akadémia elvégzése után
utászhadnagyként részt vett az 1866 évi itáliai hadjáratban. 1901-ben vezérőrnagyként a honvédelmi minisztérium ügyosztályvezetője. |
|
|
Wekerle
Sándor |
1906. április 8-tól 1910. január 17-ig másodszor miniszterelnök, egyúttal saját kormányában pénzügyminiszter, néhány napig a honvédelmi miniszteri teendőket is ellátta. |
|
|
Jekel és margitfalvi Jekelfalussy Lajos altábornagy
1848-1911
|
1869. szeptember 16-án az eperjesi 37. számú honvédzászlóaljhoz avatták fel. 1869. október 24-én hadnaggyá nevezték ki. 1876-78 között a hadiiskola hallgatója volt. 1879-80-ban tanár volt a Ludovika Akadémián, később a honvédelmi minisztérium ügyosztályára került. 1896-ban vezérőrnagy lett, három év múlva a székesfehérvári V. honvédkerület parancsnokává nevezték ki, majd 1905-ben császári és királyi altábornaggyá léptette elő. 1906-ban a második Wekerle-kormány honvédelmi minisztere. |
|
|
báró Hazai (Kohn) Samu
vezérezredes
honvédelmi miniszter 1910. 01. 17-1917. 02. 19 |
1873 márciusában besorozták honvédnek. Kiváló képességeit hamar felismerték, s még ősszel beíratták a Ludovika Akadémiára. 1879-től 1881-ig a bécsi hadiiskolát hallgatta. 1881-től dandársegédtiszt, 1883-ban főhadnagy, majd hadtestvezérkari, honvédkerületi, 1886-ban honvédelmi minisztériumi szolgálatra vezényelték. 1889 és 1904 között a Ludovika Akadémián tanított:. 1907-ben tábornok léptették elő. 1904-1910-ben a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke volt. Miniszterségéhez kapcsolódik a katonai bűnvádi eljárásról szóló, modern szellemű törvény, a háború esetére való rendkívüli kormányzati intézkedések, s legfőképp a korszakot alkotó véderőreform kodifikálása. |
|
|
báró Szurmay Sándor gyalogsági tábornok
honvédelmi miniszter 1917. 02. 19-1918. 10. 31 |
1882-ben katonai pályára lépett. 1886-87 között
elvégezte a Ludovika Akadémia felsőbb tiszti tanfolyamát, és 1887-89 között
a bécsi cs. és kir. Hadiiskolát.. 1890-ben a Magyar Királyi Honvédelmi
Minisztériumba, majd
1891-ben Bécsbe, a cs. és kir. haderő vezérkarának hadműveleti és vasúti
irodájához osztották be. 1899-ben visszarendelték a minisztériumba, 1900-tól a honvéd vezérkar osztályvezetőjévé nevezték ki. 1914. május 11-én altábornaggyá léptették elő. Ebben a beosztásban érte az első világháború kitörése, honvédelmi államtitkárrá nevezték ki, de már novemberben harctéri szolgálatra jelentkezett. Károly király 1917. február 19-én magyar királyi honvédelmi miniszterré nevezte ki. |
|
|
Linder
Béla
hadügyminiszter 1918. 10. 31-1918. 11. 09 |
November 2.-án a budapesti helyőrség tisztjei a parlament előtt esküt tettek. Ekkor hangzott el szájából az a híressé/hírhedté vált hadügyminiszteri mondat, hogy: "Soha többé katonát nem akarok látni!" |
|
|
sepsiszék-nagyborosnyói
Bartha
Albert |
Az I. világháború alatt 1917-től a balkáni 11. hadsereg, majd az erdélyi II. hadsereg vezérkari főnöke volt. |
|
|
gróf nagykárolyi Károlyi Mihály 1875-1955
hadügyminiszter |
A hadügyi tárca ideiglenes vezetője, de a tényleges vezetéssel Bőhm Vilmost bízta meg. |
 |
|
dr gróf tolnai Festetics Sándor
hadügyminiszter 1918. 12. 29-1919. 01. 19 |
Jogi tanulmányokat folytatott, majd diplomáciai szolgálatot teljesített Az első világháború alatt a cs. és kir. 19. huszárezred tisztje. Leszereléséig századosi rendfokozatot ért el, később őrnaggyá lépett elő. 1918. december 29-én került a Honvédelmi Minisztérium élére. Legfontosabb feladatának tekintette, hogy a hadseregben gátat vessen a forradalmi, a baloldali mozgalmak erősödésének. Folytatni igyekezett az elődje által megkezdett intézkedéseket a hadsereg fegyelmének, a vezetés tekintélyének megszilárdítására. Kísérletet tett, hogy karhatalmi alakulatok, tiszti századok létrehozásával megbízható fegyveres támaszt teremtsen. 1919. január 7-re akciót készített elő a kommunista vezetők letartóztatására és a forradalmi irányítás alatt álló csapatok lefegyverzésére. Terve kiszivárgott és ezért a tárcától megválni kényszerült. |
|
|
Böhm Vilmos 1880-1949
hadügyminiszter 1919. 01. 19-1919. 03. 21 . |
Írógépműszerész
szakmát tanult. Ifjúmunkásként bekapcsolódott munkásmozgalomba. Az MSZDP centrumához tartozott. Az I.
világháború idején főhadnagyi rangot ér el. 1918-ban az általános sztrájk
idején letartóztatták. Aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban, a
hadügyi tárcát megbízottként vezette. |
|
|
Pogány (Schwartz) József 1886-1939 hadügyi népbiztos |
Érettségi után tanárnak készült. 1905-ben belépett a Magyarországi
Szociáldemokrata Pártba.. Az I. világháborúban frontkatona és haditudósító volt. Az őszirózsás forradalom egyik irányítója, a Katonatanács vezetője lett. Egyik aláírója volt a két munkáspárt egyesülését, a proletárdiktatúra megteremtését deklaráló határozatnak. Szerepet vállalt a Tanácsköztársaságban: hadügyi, később külügyi és közoktatási népbiztos, és a Vörös Hadsereg II. hadtestének parancsnoka volt. Március 25-én jelent meg a Vörös Hadsereg fölállításáról szóló rendelet. 1939-ben a Szovjetunióban kivégezték. |
 |
|
Kun (Kohn) Béla Böhm Vilmos Fiedler Rezső Haubrich József Szántó Béla 1919. 04. 03-1919. 06. 24 |
     Átmenetileg öttagú hadügyi kollégium. |
|
|
Szántó (Schreiber) Béla 1881-1951 hadügyi népbiztos |
Tisztviselő.
Az I. világháború előtt az SZDP baloldali ellenzékéhez tartozott, részt vett
az antimilitarista mozgalomban. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom idején a Katonatanács egyik vezetője. A KMP alapító tagja és a Központi Bizottság egyik titkára. A Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztos, a Vörös Hadsereg egyik szervezője. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsbe, Berlinbe, majd az SZU-ba emigrált. |
|
|
Haubrich József
1883-1939
hadügyi népbiztos |
Vasöntő. 1902-ben
kapcsolódott be a szocialista mozgalomba. |
|
|
kisjolsvai Szabó Zoltán
hadügyminiszter |
Károlyi Gyula aradi kormányában hadügyminiszter. |
|
|
gróf nagykárolyi Károlyi Gyula 1871-1947
hadügyminiszter
|
Érettségi után az állam- és jogtudományi karra járt. Ezt követően a bonni és a berlini tudományegyetemeken volt hallgató. Hazatérése után, 1905-ben bekapcsolódott a politikai életbe. 1910 után visszavonult a politikától Az I. világháború kitörése után jelentkezett önkéntesnek, és tartalékos huszárhadnagyként az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1919 tavaszán Károlyi Gyula Aradon alakított ellenkormányt a proletárdiktatúra megdöntése érdekében. Szegedre ment, és itt alakította meg 1919. május 30-án új kormányát, ekkor kérte fel Horthy Miklóst, hogy vállalja el az új Nemzeti Hadsereg felállítását az ellenforradalmi kormány hadügyminisztereként. |
 |
|
nagybányai Horthy Miklós
altengernagy
hadügy miniszter 1919. 06. 05-1919. 07. 12 fővezér 1919. 07. 12-1919. 08. 15 |
A Tanácsköztársaság idején
csatlakozott Szegeden zajló ellenforradalmi szervezkedéshez, gróf
Károlyi Gyula kormányában hadügyminiszter lett. |
|
|
Schnetzer
Ferenc
1867-1944 |
Részt vett az 1919-i ellenforradalmi szervezkedésben..
|
|
|
Friedrich István 1883-1951 |
A budapesti ill. a charlottenburgi
műegyetemen szerzett mérnöki diplomát, majd a budapesti és berlini egyetemen
jogot hallgatott. |
|
|
bádoki Soós Károly altábornagy 1869-1953
honvédelmi miniszter |
Az I. világháborúban ezred- és dandárparancsnok. A háború után részt vett a szegedi ellenforradalmi szervezkedésekben. Ő volt a Nemzeti Hadsereg első vezérkari főnöke. 1919. decemberében hadügyi államtitkárrá nevezték ki, 1920. március 15-től július 19-ig a Simonyi-Semadam kormányban honvédelmi miniszter.
|
|
|
szandai Sréter István
altábornagy
honvédelmi miniszter |
.A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után előbb a közös hadseregben szolgált, majd átlépett a honvédség kötelékébe. 1918. júniusától augusztusig ezredesként budapesti városparancsnok helyettes volt. 1919. április 24-én letartóztatták a Tanácsköztársaság ellen szervezett fegyveres akció miatt. 1919. augusztus 9-én József főherceg a Dunántúl parancsnokává, majd Horthy Miklós a székesfehérvári hadosztály parancsnokává nevezte ki. Az első Teleki-kormány idején volt honvédelmi miniszter. |
|
|
Belitska Sándor
vezérörnagy
honvédelmi miniszter |
Elvégezte a Ludovika Akadémiát és a hadiiskolát. 1890-ben hadnaggyá
nevezték ki. A századelőn vezérkari százados, majd később a Honvédelmi
Minisztérium vezérkari osztályának vezetője. 1912-ben vezérkari
ezredessé léptették elő. Hosszabb ideig a 77. dandár parancsnoka volt, majd
az 1. keleti hadsereg főparancsnoka.
A háború alatt tábornok, később altábornagy lett. |
|
|
körösszeghi
és adorjáni gróf
vezérezredes
honvédelmi miniszter |
A Ludovika Akadémia és a bécsi hadiiskola elvégzése után, 1894-ben vezérkari szolgálatra osztották be. Az I. világháború kitörése után az orosz frontra került, ahol még abban az évben megsebesült. Felgyógyulása után a honvédelmi minisztériumban osztották be, ezredesi rangban. A háború befejezte után nyugdíjba vonult. 1923-ban a Bethlen-kormányban elvállalta a honvédelmi miniszteri tárcát. 1924-ben altábornaggyá, 1927-ben lovassági tábornokká léptették elő. Honvédelmi miniszterként támogatta az Antant vizsgáló bizottsága működésének a beszüntetését. |
|
|
vitéz jákfai Gömbös Gyula
honvédelmi miniszter |
1905-ben zászlóssá avatták. 1912-ben főhadnagyként vonult be a bécsi hadiiskolába, ahol vezérkari tiszti képzésben vett részt. Az I. világháború végére már vezérkari százados. 1918-ban hadügyminisztériumában vállalt tisztséget. 1921 októberében, a királypuccs idején fontos szerepet játszott a mozgósításában, és a budaörsi csatában. 1929-ben Horthy szolgálaton kívüli tábornokká nevezte ki. Hadügyminiszterként tartózkodott a politizálástól, és sokat tett a hadseregfejlesztés érdekében. 1930. október 1-ig a honvédség létszámát 57 648 főre növelték. |
|
|
vitéz leveldi Kozma Miklós
belügyminiszter
honvédelmi miniszter |
Ideiglenesen Gömböst helyettesítette. |
|
|
Somkuthy
József
honvédelmi miniszter 1936. 09. 02.-1936. 10. 12 |
Tüzérségi katonai iskolát végzett, 1903-ban avatták hadnaggyá. 1907 és 1910 között elvégezte a bécsi hadiiskolát és a közös osztrák-magyar hadsereg vezérkarához került. Az I. világháborúban a hadsereg-parancsnokságon, majd a hadműveleti irodában teljesített szolgálatot. A Nemzeti Hadseregbe már megalakulásakor belépett, ahol a vezérkari főnökségen dolgozott 1921 júniusáig. Hosszú ideig zászlóaljparancsnokként szolgált, majd a hadsereg főparancsnokának egyik szárnysegéde lett. Horthy Miklós katonai irodájának főnöke. 1935 januárjától vezérkari főnök, majd a Gömbös-kormányban volt honvédelmi miniszter. |
|
|
Rőder Vilmos
vezérezredes
honvédelmi miniszter |
1899-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Előbb hadnagy, majd a bécsi hadiiskola elvégzése után főhadnagy. Az I. világháborúban hadosztály, majd hadtest vezérkari főnök. 1920-tól vezérkari ezredes, 1923-tól vezérőrnagy, 1926-tól altábornagy, 1933-tól pedig gyalogsági tábornok. 1920-tól a hadügyminisztériumban osztályvezető. 1930 - 1934 között a hadseregfejlesztés elindítója. Gömbös halála után, 1936 - 1938 között Darányi Kálmán kormányában honvédelmi miniszter. Részt vett a győri program kidolgozásában. 1937 októberétől a m.kir. honvédség személyi állománya 85332 fő. |
|
|
vitéz nemes nagylaki Rátz Jenő vezérezredes 1882-1952
honvédelmi miniszter 1938. 05. 14-1938. 11. 15
|
.Az I. világháborúban a fronton harcolt, a Tanácsköztársaság idején visszavonult a szolgálattól, majd 1920-tól belépett a Nemzeti Hadseregbe. 1922-től a honvéd hadiiskolán tanított, majd 1928 - 1930 között a vezérkar főnökségen teljesített szolgálatot. 1923-ban ezredessé, 1930-ban tábornokká, 1936-ban altábornaggyá léptették elő. 1935 - 1936 között a vezérkari főnök helyettese, 1936 október 1-től honvéd vezérkari főnök. 1938-ban gyalogsági tábornokká léptették elő, majd még ugyanebben az évben honvédelmi miniszter lett az Imrédy-kormányban. |
|
|
vitéz dálnokfalvi Bartha Károly
vezérezredes
honvédelmi miniszter 1938. 11. 15-1942. 09. 24 |
1904-ben végzett a mödlingi műszaki katonai akadémián. Az I. világháború idején magasabb parancsnoki tisztségeket töltött be Budapesten és Triesztben. 1919-ben a Vörös Hadsereg soraiban harcolt előbb a csehek, majd a románok ellen. A Tanácsköztársaság bukása után a Nemzeti Hadseregbe lépett be, ahol 1920-ban alezredesi rangot kapott. 1936-tól a Honvédelmi Minisztériumban csoportfőnök. 1938-ban honvédelmi miniszter az Imrédy-kormányban. Ezt a tisztségét a Bárdossy-kormányban is megőrizte. 1939. évi II. törvénycikk vezette be a mindenkire kiterjedő védkötelezettséget. Mandátuma idején történtek a Bécsi döntések, a Bácska és a Muravidék megszállása, valamint Kassa bombázása. 1941. június 26-án Magyarország belépett a II. világháborúba. |
|
|
vitéz nagybaczoni
vezérezredes
honvédelmi miniszter 1942. 09. 24-1943. 06. 12 |
A Ludovika Akadémia elvégzése után 1905-ben hadnagy. 1909-12-ben a bécsi Hadiiskolát végezte. 1914-ben vezérkari százados. Az I. világháború idején különböző vezérkari beosztásokat töltött be. 1919-ben vezérkari őrnagy, 1927-31-ben az I. vegyesdandár vezérkari főnöke, 1931-33-ban a honvédség főparancsnokának szárnysegéde. 1934-ben tábornokká léptették elő. 1935-36-ban a Honvédelmi Minisztériumban csoportfőnök. 1937-tól altábornagy. 1938-39-ben az I. hadtest parancsnoka, 1939-40-ben gyalogsági szemlélő, 1940-től 1941-ig, nyugdíjazásáig az 1. magyar hadsereg parancsnoka volt. Horthy 1942. szeptember 21-én felkérte a honvédelmi miniszteri tárca vezetésére. Meggyőződéséhez híven mindent megtett, hogy a honvédséget távol tartsa a politikától. Törekedett az itthon maradt csapatok modernizálására és megőrzésére. Több intézkedést hozott a munkaszolgálatosok helyzetének, a velük való bánásmódnak javítására. Szálasi hatalomra jutása után letartóztatták. |
|
|
csataji Csatay (Tuczentaller) Lajos
vezérezredes
honvédelmi miniszter 1943. 06. 12-1944. 10. 16 |
A közös osztrák-magyar
hadseregben törzskari, majd vezérkari tiszt volt. Harcolt az I.
világháborúban, majd 1919-ben a Vörös Hadseregben. 1919-től 1921-ig a
budapesti Hadiakadémia tanára, 1921-26 között csapatszolgálatot teljesített,
|
|
|
Beregfy (Berger) Károly
vezérezredes
honvédelmi miniszter 1944. 10. 16-1945. 03. 27 |
1912-ben hadnaggyá avatták, az I. világháborúban, súlyosan megsebesült.
1919-ben már százados a Vörös Hadseregben. 1939-1941 között a
Hadiakadémia parancsnoka. 1941-től a VI. hadtest, 1943-tól a 3. hadsereg, 1944-től az 1. hadsereg parancsnoka, A nyilas hatalomátvételkor Szálasi kinevezte honvédelmi miniszterré és a vezérkar főnökévé. Beregfy október 30-án kelt rendeletében Magyarországot hadműveleti területté nyilvánította, és minden elérhető humán-, illetve gazdasági erőforrást a háborúnak rendelt alá. Megalakította a Hunyady SS páncélgránátos hadosztályt. A hadseregben bevezette a hungarista köszöntést és parancsot adott a dezertáló katonák agyonlövésére. |
|
|
vitéz Vörös János
vezérezredes
honvédelmi miniszter 1944. 12. 22-1945. 11. 15 |
Hadapród iskolán végzett, 1911-ben zászlós. Az I. világháborúban az orosz, majd az olasz fronton
harcolt. A Hadiakadémia elvégzése után a szombathelyi hadtestnél vezérkari
tiszt. Később a
harcászat tanára a Hadiakadémián. 1939-1940-ben a Honvéd Vezérkari
Főnökség 7/ö. osztályának vezetője, mint vezérkari ezredes.
1941. május 1-től vezérőrnagy. 1942-ben a Honvéd Vezérkari Főnökség
hadműveleti csoportfőnöke, majd a Honvédelmi Minisztériumban anyagi
csoportfőnök. 1943-tól altábornagy, a
székesfehérvári II. hadtest parancsnoka volt. 1944. március 19-től 1944.
október 16-ig vezérezredes, a Honvéd Vezérkar Főnöke. A nyilas hatalomátvételt követően átállt a
Vörös Hadsereghez. 1944. december 22-től 1945. november 15-ig az Ideiglenes
Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere, majd 1945. november 15-től vezérkari
főnök. 1945. január 20-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány küldöttségének egyik tagjaként aláírója volt a moszkvai Fegyverszüneti Egyezménynek. |
|
|
dr Tombor Jenő vezérezredes 1880-1946
honvédelmi miniszter 1945. 11. 15-1946. 07. 25 |
Az első világháború végén vezérkari alezredes. A tanácsköztársaság idején a hadügyi népbiztosság vezérkari főnöke. A tanácskormány bukása után vádat emelnek ellene, és nyugdíjazza. Ezután gyógyszerészi, majd vegyészmérnöki oklevelet szerez. 1945-ben rehabilitálják. 1945 novemberében a Kisgazdapárt országgyűlési képviselője. 1945 novemberétől haláláig honvédelmi miniszter. |
|
|
Nagy Ferenc 1903-1979
honvédelmi miniszter 1946. 08. 09-1946. 08. 21 |
Hat elemit végzett. 1930-ban Tildy Zoltánnal megalakította a FKgP-ot, amelynek 1930. okt. 12-től 1945. augusztus 20-ig főtitkári tisztét töltötte be. A háború alatt szerepet vállalt a függetlenségi mozgalomban A német megszállás idején a Gestapo foglya volt. A Szálasi-puccs után illegalitásba vonult. 1945. január 18-a után fontos párt és állami tisztségeket töltött be: 1945. máj. 11-től nov. 15-ig újjáépítési miniszter, 1945. nov. 29-től 1946. febr. 5-ig a nemzetgyűlés elnöke, s ezzel egyidejűleg 1945. dec. 7-től 1946. febr. 2-ig a Nemzeti Főtanács tagja. 1946. febr. 4-től miniszterelnök, és egy ideig ideiglenes honvédelmi miniszter. |
|
|
sepsiszék-nagyborosnyói Bartha
Albert
honvédelmi miniszter |
1918 végén már volt hadügyminiszter. A két háború között a polgári életben dolgozott. Az ostrom során egy bombarepesz megsértette bal szemét. 1945. október 1-jén vezérezredesi rangot kapott. Tombor Jenő halála után, 1946. augusztus 21-én honvédelmi miniszterré nevezik ki, mely tisztséget 7 hónapig, 1947. március 14-ig viselte, meglehetősen korlátozott hatáskörrel. 1949-ben Farkas Mihály minisztersége alatt elvették rendfokozatát. |
|
|
Dinnyés Lajos 1901-1961
honvédelmi miniszter 1947. 03. 14-1947. 09. 24 |
Keszthelyen
gazdasági akadémiát végzett, , 1930-tól, pártegyesülés révén, a Független
Kisgazdapárt tagja. A második világháborúban katonai szolgálatot
teljesített. A szovjet csapatok bevonulása után
bekapcsolódott a politikai életbe. 1945. áprilistól élete végéig parlamenti
képviselő. 1945. augusztusban bekerült a Független Kisgazdapárt Országos
Intézőbizottságába, Jó személyes kapcsolata alakult ki több vezető kommunista
politikussal, köztük Farkas Mihállyal. 1947. május 31-étól miniszterelnök.
|
|
|
Veres Péter 1897-1970
honvédelmi miniszter 1947. 09. 24-1948. 09.09 |
Négy évig járt iskolába Balmazújvároson, 1909-től már dolgoznia kellett. Az I. világháború idején, 1917-ben katona. 1918-ban a köztársasági hadsereg katonája volt. A Tanácsköztársaság idején a községi direktórium tagja. Alapító tagja volt az MSZDP balmazújvárosi szervezetének. 1937-ben már a Márciusi Front egyik vezetője A háború alatt háromszor hívták be munkaszolgálatra, 1944-ben bujkálnia kellett a németek és a nyilasok elől. 1945-49 között a nemzeti parasztpárt elnöke volt. 1945. márc.-ban az Orsz. Földbirtokrendező Tanács elnöke, tevékeny irányító szerepet játszott a földreform végrehajtásában. Tagja volt az első nemzetgyűlésnek és haláláig országgyűlési képviselő. 1947. márc. 14-től 1948. szept. 9-ig honvédelmi miniszter. |
|
|
Farkas Mihály (Lőwy Hermann) hadseregtábornok 1904-1965
honvédelmi miniszter 1948. 09. 09-1953. 07. 02 |
Az 1920-as évektől Kassán és Prágában kommunista pártmunkás. Részt vett a spanyol polgárháborúban, majd a SZU-ba került. A II. világháború alatt propagandamunkát fejtett ki. 1944 végén visszatért Magyarországra. 1945. májustól tagja volt a MDP KV-nek, a PB-nak és titkárságának. 1945-ben belügyi államtitkár lett. 1946-ban főtitkár-helyettessé választották, a párt Szervező Bizottságát vezette. 1951 júniustól a Magyar Néphadsereg létszáma 200.000 fő A személyi kultusz idején elkövetett törvénysértő cselekedetek egyik irányítója. Ezért 1956-ban kizárták a pártból, majd elítélték. 1961-ben szabadult |
|
|
Bata István altábornagy 1910-1982
honvédelmi miniszter 1953. 07. 04-1956. 10. 26 |
Eredetileg villamoskalauz, majd a BESZKÁRT párttitkára. 1949-50-ben Moszkvában katonai akadémián tanult. 1950-ben légvédelmi parancsnok, 1950-53-ban altábornagyi rangban a néphadsereg vezérkari főnöke. 1951-53-ban az MDP KV póttagja, 1953-56-ban tagja, 1953-56-ban az MDP PB póttagja. 1954-ben vezérezredessé léptették elő. 1955. május 14-én tagja volt a Varsói Szerződést aláíró magyar delegációnak. 1956 október 24-én három katonai körzetre osztotta Budapestet és parancsot adott a forradalom leverésére. Okt. 26-án felmentették majd a SZU-ba távozott, ahonnan 1958-ban tért vissza. |
|
|
Janza Károly altábornagy 1941-2001
honvédelmi miniszter 1956. 10. 26-1956. 11. 02 |
Az elemi iskola elvégzése után kitanulta az esztergályos szakmát. A m. kir. honvédségtől őrmesterként szerelt le. 1945-ben a Hajógyár munkásigazgatója. Hamarosan belépett a hadseregbe, a hadtápszolgálat helyettes vezetője, egy év múlva vezetője. 1952. november 2-án már altábornagy. 1951. január 27-tõl 1956. október 25-ig honvédelmi miniszterhelyettes. 1956. október 26-án kinevezték honvédelmi miniszterré. Miniszterként a fegyveres harc beszüntetésére szólított föl október 28-án. Október 29-én megállapodást kötött a forradalmárokkal a fegyverek letételéről. November 4-én a HM-ben tartózkodott, és megtiltotta a magyar csapatoknak az ellenállást. A forradalom leverése után nyugállományba helyezték. |
|
|
Maléter Pál vezérőrnagy 1917-1958
honvédelmi miniszter 1956. 11. 02-1956. 11. 04 |
1940-től a Ludovika Akadémia növendéke. 1944-ben mint hadnagy sebesülten a Vörös Hadsereg fogságába került. A partizániskolát elvégezve osztagparancsnok lett és Erdélyben vett részt partizánharcokban Az Ideiglenes Nemzeti Kormányt védő őrzászlóalj parancsnoka lett. 1945 után a vezérkarban szolgált. 1956-ban a forradalom oldalára állt. 1956 októberétől tagja a Magyar Köztársaság Forradalmi Honvédelmi bizottmányának. . November 3-án este Tökölön, a szovjet hadsereg főhadiszállásán ő vezette a tárgyalást a szovjet csapatok visszavonulásáról és a Varsói Szerződés felbontásáról. A Nagy Imre-perben halálra ítélték. |
|
|
Münnich Ferenc 1886-1967
fegyveres erők minisztere 1956. 11.12-1957. 03. 01 |
Jogot végzett . Az I. világháború alatt, 1915-ben orosz hadifogságba került. 1917-ban belépett az orosz Kommunista Pártba. 1918-ban a Vörös Hadsereg internacionalista egységeinek egyik parancsnoka. Hazatérve részt vett a KMP megalakításában. A Tanácsköztársaság idején a Hadügyi Népbiztosság szervezési osztályát vezeti. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, 1936-ban önkéntesként Spanyolországba ment, a 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke, majd a 11. nemzetközi brigád parancsnoka. 1942-től mint a szovjet hadsereg tisztje a sztálingrádi fronton harcolt.. 1945-ben hazatért, 1946-49-ben Budapest rendőrfőkapitánya, az államrendőrség egyik kiépítője 1956 őszén a forradalom és szabadságharc ellen vívott politikai és fegyveres harc egyik vezetője. 1956. nov.-től a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban a fegyveres erők minisztere, belügyminiszter. 1958-61-ben a minisztertanács elnöke.1956. nov.-től az MSZMP IB, majd a KB és a PB tagja. |
|
|
Révész Géza altábornagy, 1902-1977
honvédelmi miniszter 1957. 02. 28-1960. 05. 17 |
1915-ben ezüstműves szakmát tanult. Megalakulásától tagja volt a KMP-nek . A Tanácsköztársaság idején harcolt a Vörös Hadseregben, a Tanácsköztársaság bukása után emigrált. Hazatérése után a KIMSZ-ben végzett szervező munkát. 1922-ben letartóztatták, 10 évi fegyházra ítélték majd fogolycserével került a SZU-ba ahol a hadseregben műszaki parancsnokhelyettes majd a kijevi partizániskola. parancsnoka lett. A szovjet hadsereg soraiban részt vett a magyarországi harcokban. 1945-től az MKP KV káderosztályának vezető helyetteseként, katonai kérdésekkel foglalkozott. 1948-ban altábornagyként főcsoportfőnöki beosztást kapott a Honvédelmi Minisztériumban; majd a Néphadsereg főfelügyelője. Mint honvédelmi miniszterjelentős szerepet játszott a hadsereg újjászervezésében. 1960-63-ban moszkvai nagykövet. 1957-től az MSZMP K B tagja. |
|
|
Czinege Lajos hadseregtábornok 1924-1998
honvédelmi miniszter 1960. 05. 17-1984. 12. 06 |
Az elemi iskola elvégzése után kovácsnak tanult 1944-ben belép az MKP-ba. A két hónapos pártiskola elvégzése után 1948-tól az MKP Szolnok Megyei VB-ának osztályvezetője. 1952-ben berendelték a Honvédelmi Minisztériumba. A forradalom leverésében aktívan részt vett. 1960-ban alezredesből altábornaggyá és honvédelmi miniszterré nevezték ki. Minisztersége alatt nagyarányú hadseregfejlesztések történtek. A hadsereg békelétszáma 82 700 fő 1963-ban a rendszeresített harckocsi-létszám 1747 és sor került a Csehszlovákiába történő bevonulásra. |
|
|
Oláh István hadseregtábornok 1926-1985
honvédelmi miniszter 1984. 12. 06-1985. 12.15 |
1947-ben tanítói oklevelet szerzett. Tanulmányait befejezve DISZ titkár, majd pártmunkás. 1947-ben önként jelentkezett a hadseregbe. A Honvéd Kossuth Akadémiát 1949-ben, majd a Honvéd Akadémiát 1952-ben végezte el. A vezérkari képesítést 1964-ben Szovjetunióban szerezte meg. 1980-ban vezérezredes, majd 1985. szeptember 27-én hadseregtábornok. Az MSZMP Néphadseregi Bizottságának 1970-től, az MSZMP KB 1975-től tagja Minisztersége alatt a Néphadsereg kiképzési, szervezési, hadkiegészítési színvonalának növelésére, korszerűsítésére tett javaslatokat. |
|
|
Kárpáti (Kurely) Ferenc vezérezredes 1926-2013
honvédelmi miniszter 1985. 12.30-1990. 05. 23 |
1948-ban lépett be a hadseregbe. 3 hónapos tanfolyam után lett hivatásos tiszt 1951-1953 között a Katonapolitikai Akadémia tüzérszakán tanult, majd soron kívül előléptették őrnaggyá. 1956 decemberétől a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot A Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöki beosztását 1970 és 1985 között töltötte be, egyúttal honvédelmi miniszterhelyettes. 1979-ben altábornagy. 1985-ben lett honvédelmi miniszter s egyben kinevezték vezérezredessé. Minisztersége alatt 35%-os haderőcsökkentés történt. Lehetőség nyílt lelkiismereti okok alapján a fegyver nélküli és polgári szolgálat teljesítésére. A hadseregen belül megszüntették az MSZMP szervezeteit. A hadsereg 1990. március 15-től ismét Magyar Honvédség elnevezést viseli. Előterjesztés készült a fegyveres katonai szolgálat 18 hónapról 12 hónapra csökkentéséről Minisztersége végén a Magyar Néphadsereg békelétszáma 106 800 fő. |
|
|
dr. Für Lajos történész, politikus 1930-2013
honvédelmi miniszter 1990. 05. 23-1994. 07. 15 |
1991. június 19 az utolsó szovjet katona is elhagyja az ország területét. |
|
|
Keleti György politikus 1946-
honvédelmi miniszter 1994.07.15-1998. 07. 08 |
1964-ben. sorkatonai szolgálat után felvételt nyert
a Zalka Máté Katonai Főiskolára, amelyen 1969-ben végzett a híradó szakon.
Ekkor lépett be az MSZMP-be . '69-70-ben századparancsnokként, majd 1971-ben
zászlóaljparancsnok-helyettesként teljesített szolgálatot Vácott.
A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián politikai munkás szakon
végzett. 1977-től a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot,
1988-ban ezredes. 1989-től a HM szóvivője.
1992-ben nyugdíjba vonult és politikusként folytatta karrierjét, még ugyanebben az évben belépett az MSZP-be. 1994-ben honvédelmi miniszter.
|
|
|
Szabó János 1941-
honvédelmi miniszter 1998. 07. 08-2002. 05. 27 |
1965-ben az ELTE jogi karán végzett, majd négy évig ügyészként dolgozott. 1993-ban belépett a Független Kisgazdapártba, 1994-ben lett annak országos főtitkára. A Fővárosi Közgyűlésben az FKGP frakcióját vezette 1994-1996 között. Minisztersége alatt 1999 márciusában csatlakozott hazánk a NATO-hoz. |
|
|
Juhász Ferenc 1960-
honvédelmi miniszter 2002. 05. 27-2006. 06. 09 |
2004-ben a honvédelmi törvény módosítása következtében: az általános hadkötelezettség alapján teljesítendő sorkötelezettség - békeidőben - megszűnt létezni Magyarországon. |
|
|
dr Szekeres Imre 1950-
honvédelmi miniszter 2006. 06. 09-2010.05.29 |
23.950 főben állapítja meg a Magyar Honvédség
létszámát az erről szóló országgyűlési határozat.
A javaslat a tiszti létszámot 5350 főben a tiszthelyettesek létszámát legfeljebb 8500 főben, a legénységi állományt legfeljebb 8000 főben, köztisztviselői, közalkalmazotti és ügyészségi alkalmazottak létszámát pedig legfeljebb 3900 főben határozza meg. |
|
|
dr Hende Csaba 1960-
honvédelmi miniszter 2010. 05. 29- 2015. 09. 07 |
|
|
|
Simicskó István 1961-
honvédelmi miniszter 2015. 09. 09- |
|
|
