A honvéd gyalogezredek létrejötte a Magyar Királyi Honvédségben
Az 1922. január 1-jén létrejött Magyar Királyi Honvédség, alapját a május 1-jén felállított hét vegyesdandár alkotta. A vegyesdandárok alapvető alkotó eleme volt a tizennégy felállításra kerülő gyalogezred. Ezek 1922-ben kapták meg a hadrendi számaikat, 1-től 14-ig sorszámozva. 1930 márciusában az ezredek parancsba kapták, hogy válasszanak történelmi személyiséget névadónak. Ez általában logikusan az egyes személyek az adott helyőrséghez történő kötődése alapján történt, pl. a debreceni 11. honvéd hajdúezred (ez az ezred volt az egyetlen, amely kiváltságképpen gyalog- megnevezés helyett a hajdúezred megnevezést használta) Bocskay Istvánról nevezte el magát, míg az egri 14. honvéd gyalogezred Dobó Istvánt választotta. A rejtés időszakában 1938-ig a hadrend szerint összesen 14 gyalogezred volt a honvédségben, további hét pedig határőr ezred jelzővel volt illetve (1932. október 1-től), de a hadrend szerint ezek is a vegyesdandárok szerves részét alkották. 1938-tól a határőrezredek a 15., 16., 17., 18., 19., 20. és a 21. hadrendi számmal illeszkedtek a gyalogezredek sorába. A Felvidék visszacsatolása után felállították a komáromi 22., a losonci 23. és az ungvári 24. honvéd gyalogezredeket. Az 1940. szeptemberi erdélyi bevonulást követően, pedig megalakítottak további három gyalogezredet.
A 17., 19., 18., 27., 28., 30. határvadász-zászlóaljakból létrejött a nagyváradi 25. honvéd gyalogezred, a 6., 7., 8., 9., 12., 13., határvadász-zászlóalj állományából a dési 26. honvéd gyalogezred, az 1., 4., 5., 14., 15. és a 29. határvadász-zászlóaljból pedig marosvásárhelyi 27. gyalogezredet alakították ki. Ezzel teljessé vált a gyalogezredek sora, hadrendi szám szerint 1.-től a 27.-ig álltak föl. A később kialakított gyalogezredek már nem kaptak történelmi személy utáni elnevezést, így az csak az első tizennégynek volt a kiváltsága.
Gyalogezredek szervezeti felépítése
Mozgósítás esetén lépett életbe az úgynevezett ikreződés fogalma. Ez azt jelentette, hogy az anyaezredből kivált a tényleges állomány egy része és a tartalékosok behívásával mind az eredeti (anyaezred), mind az ikerezred létszámát feltöltötték. 1938-ig az ikerezred hadrendi számozása 21-el haladta meg az anyaezredét, majd ezután 30-cal nagyobb számot kapott az ikerezred. Pl. az 1. gyalogezred ikerezrede a 31. gyalogezred vagy a 22/III. zászlóaljé az 52/III. zászlóalj.
A hadműveleti területre kivonuló teljesen feltöltött gyalogezred létszáma mintegy 4300 fő volt. Szervezetileg az ezredtörzsből, az ezredközvetlen alakulatokból és három zászlóaljból állt, az ezred számozása arab, a zászlóaljak pedig római számokkal történt. A jelölésben először az ezred száma volt kiírva majd egy „per” / jel után a zászlóalj számozása következett, pl. 14/III. zászlóalj vagy 23/II. zászlóalj. Az ezredtörzs az ezredparancsnokból, az ezred 1. és 2. segédtisztekből, a Gazdasági Hivatal főnökéből, a vonatparancsokból, az ezred vezető orvosából és ezred állatorvosból valamint a tábori lelkészekből álltak, a hadműveleti területre vonulás előtt kinevezésre került egy csapatcsendőr tiszt is.
Az ezredközvetlen alakulatok: árkász század, kocsizó géppuskás század, páncéltörő ágyús század, aknavető század, kísérő könnyű tábori ágyús üteg, huszár szakasz, kerékpáros szakasz valamint egy távbeszélő szakasz.
A zászlóaljak a
zászlóaljtörzsből és három puskás és egy géppuska századból (később nehézfegyver
század a megnevezése) álltak. A zászlóaljtörzsbe a zászlóaljparancsnok mellett a
zászlóalj segédtiszt, a Gazdasági Hivatal főnöke, a vonatparancsnok, a zászlóalj
orvosa és a távbeszélő szakasz parancsnoka tartozott. A századok számozása
szintén arab számmal történt 1.,2.,3. század az I. zászlóaljban, 4.,5.,6. a II.
zászlóaljban, 7., 8., 9., század pedig a III. zászlóaljban. Sok esetben csak az
ezred és a század számát írták ki, mivel abból lehetett tudni a zászlóaljat is,
pl. 14/9. század vagy 7/3. század stb. A századok négy szakaszra oszlottak,
amelyek római számozást kaptak. A géppuska századok egy géppuskás, egy
páncéltörő ágyús és egy aknavető szakaszból álltak.