Második világháborús veszteségek

A mai nappal rendhagyó, de úgy gondoljuk, sokakat érdeklő sorozat indul e lap hasábjain. A hamarosan olvasható adatok bejegyzésük, tehát mintegy 60 esztendő óta - javarészt - most látnak először napvilágot. Amikor háborús könyvet olvasunk, gyakran találkozunk olyan szavakkal, hogy „bekerítette”, „elfoglalta”, „megsemmisítette”, „elesett”, „megsebesült” és még sorolhatnánk. Ezek fölött az ember könnyedén átsiklik egy idő után, különösen akkor, ha nem kapcsolhatja valamilyen személyes motívumhoz. Mert mi is a történelemben a leginkább érdekfeszítő? Az, ha az arctalan általánosságból valami olyasmi domborodik felénk, ami emberi. Egy név, egy fénykép, vagy egy meghatározott esemény részletei. Esetünkben az, ha a hadrendi számok, parancsok, szakszerű katonai leírások közül egyéni sorsok kerülnek világra. Ha csak egy sorban is, de mégis szembetalálkozhatunk azokkal, akik a történelmet csinálták, vagy éppenséggel akiken keresztülgázoltak a história viharos évei. Mindezek egy esetben válhatnak még érdekfeszítőbbé: amennyiben a fenti adatok szűkebb pátriánkhoz köthetők.

A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak van egy intézményrésze, a Központi Irattár. Többek között ott találhatók azok az ún. veszteségi kartonok, amelyeket egykor a m. kir. Honvédség szervei fektettek fel 1939 és 1945 között, s amelyekből több mint félmillió maradt az utókorra. Ezeket számítógépes adatbázisban feldolgozták, s többféle irányú keresés alapján onnan gyűjtöttük ki az Erdővidékre vonatkozó személyeket: egyrészt azokat, akik valamely erdővidéki faluban születtek, másrészt pedig azokat, akik ugyan nem itt születtek, de akikre vonatkozóan a veszteség a harcok során itt következett be.

De mit is takar ez a szó: veszteség? Elsőként természetesen az elhalálozást említhetjük. Ez történhetett a csatatéren azonnal, vagy az ott szerzett sebesülésből kifolyólag hadikórházban, vagy segélyhelyen, de bármely egyéb sérülésből, vagy betegségből, továbbá öngyilkosságból eredően is. Veszteségnek minősül a már említett sebesülés, sérülés, betegség mellett az eltűnés és a megszökés, valamint a hadifogságba esés is. Megjegyzendő, hogy a veszteségi okmányok legnagyobb hányadán az eltűnés szerepel. Ez azt jelentette, hogy a veszteség bekövetkeztekor hitelt érdemlően nem lehetett megállapítani, hogy a szóban forgó katonával mi történt, így a harccselekmény után csak azt regisztrálhatták, hogy az illető nincs már a csapattesténél. Ezek a honvédek aztán előkerülhettek két napon belül, de az is lehet, hogy hősi halált haltak, csak nem volt tanú, aki ezt igazolta volna. További lehetőség, hogy hadifogságba esett, vagy megszökött, s ugyancsak nem volt bajtársa, aki ezekről biztosat tudott volna.

A bizonyíthatóan elesett katonákról és munkaszolgálatosokról már megjelent dr. Bús János alezredes, a Központi Irattár igazgatója és dr. Szabó Péter őrnagy, a Hadtörténeti Intézet kutatója által jegyzett „Béke poraikra” című alapos munka I. és II. kötete, amely az 1941-1944 között a keleti hadműveleti területen, továbbá 1944/45-ben a történeti Magyarország területén hősi halált haltak adatait és a fontosabb katonatemetőket mutatja be. Az adathalmaz nagy részét azonban az egyéb veszteségek teszik ki, s mi most az Erdővidékre vonatkozóan ezekből is, sőt, főleg ezekből fogunk szemelgetni.

Alfabetikus rendben fogunk haladni, s az eredetileg Microsoft Acces táblázatban található, a begépelésből eredően nem mindig helytálló adatokat pontosítva fogjuk közölni. Persze még így is akadhatnak hibákra, amelyek kijavítását megköszönnénk. Bizonyára fognak majd érdekességekre bukkanni, de a dolgok természetéből fakadóan okozhatunk szomorúságot is. Bármilyen kiegészítést, vagy a személyekre, azok csapattestére vonatkozó írásos, vagy egyéb információt, fényképeket, stb. örömmel várunk a szerkesztőség címére. Az adatbázisban történő kutatásban és gyűjtésben Balaskó Edina, a Központi Irattár főelőadója volt segítségünkre.*

Ágostonfalva (születés helye szerint)

Kalányos Illés honvéd. Édesanyja Kalányos Borbála, születésének ideje ismeretlen. Mint a székelyudvarhelyi 27/II. gyalogzászlóalj katonája 1944. augusztus 6-án eltűnt. Eltűnésének helye ismeretlen. (A zászlóalj ebben az időben a Tatár-hágótól keletre, a Kárpátokban harcolt.)

Apáca (születés helye szerint)

Bajka Attila továbbszolgáló zászlós. Édesanyja Katona Julianna, 1920. október 11-én született. Mint a kolozsvári 26/II. gyalogzászlóalj szakaszparancsnoka, 1944. október 2-án Mezőbőnél (Kolozs vármegye) hősi halált halt. Halálának oka: comblövésből eredő elvérzés. Helyben temették el.

Berecki Pál honvéd. Édesanyja Orbán Anna, 1921. december 25-én született. A marosvásárhelyi 27/I. gyalogzászlóalj katonájaként 1944. október 4-én Tancsnál (Kolozs vármegye) eltűnt. A veszteséglistában megjelölt csapattest feltehetően csak állományteste volt, mert a zászlóalj ebben az időben ugyan Erdélyben harcolt, de nem ebben a térségben.

Bölöni K. János tartalékos honvéd. Édesanyja Pál Katalin, 1911. december 20-án született. A borgóprundi 33. hegyivadász-zászlóalj katonájaként 1944. május 9-én Jablonownál eltűnt.

Erdős Ferenc, rendfokozata, csapatteste nem ismert. Édesanyja Krausz Fanni, 1883. augusztus 30-án született. 1944. július 15-én ismeretlen helyen és körülmények között meghalt. (Megjegyzés: lehetséges, hogy a Makó melletti Csanádapácán született!)

Gál Gyula tartalékos honvéd. Édesanyja Gál Margit, 1919. október 24-én született. A sepsiszentgyörgyi 57/III. gyalogzászlóaljtól (a 27/III. zászlóalj ikeralakulata volt) ekcémás megbetegedése miatt került hátra 1944. július 11-én.

Gáspár György honvéd. Édesanyja Gáspár Dóra(?), 1919. január 14-én született. A szilágysomlyói 2. székely hegyi huszárszázad tagjaként 1944. április 26-án Kluczownál eltűnt.

Gáspár Imre honvéd. Édesanyja Bölöni Sára, 1921. június 2-án született. Mint a 100/I. karhatalmi zászlóalj (rögtönzött alakulat) katonája, Budapest védelmében halt hősi halált 1945. január 4-én. Halálának oka: agyroncsolás, elvérzés. A főváros VII. kerületében temették el.

Gáspár János, rendfokozata, csapatteste ismeretlen. Édesanyja Oláh Anna, 1872. június 25-én született. Ismeretlen okból és ismeretlen helyen halt meg 1945. január 15-én.

Kovács Gergely honvéd. Édesanyja Bölöni Margit, 1911. március 12-én született. 1944. szeptember 16-án mint a 33. hegyivadász-zászlóalj katonája esett el Zalicnál. Halálának oka: elvérzés.

László András honvéd. Édesanyja Gutek Anna, született 1911. november 30-án. Mint a 27/I. gyalogzászlóalj katonája, 1944. augusztus 9-én comb- és láblövést kapott Jamna községnél.

Lázár István honvéd. Édesanyja Lengyel Mária, született 1912. március 12-én. A kaposvári 6/II. gyalogzászlóalj katonájaként 1943. január 17-én sebesült meg a Don-menti harcokban: arcát gránátszilánk érte.

Márton János honvéd. Édesanyja László Anna, született 1910. május 13-án. A sepsiszentgyörgyi X. székely utászzászlóalj kerékpárosszázadának katonája volt. 1944. október 9-én Mezőcsán és Mezőbő között eltűnt.

Orbán Mihály továbbszolgáló szakaszvezető, címzetes őrmester. Édesanyja Máté Katalin, 1910. június 2-án született. A nagyváradi 25/I. gyalogzászlóalj katonája volt. 1944. június 2-án, a Nagyvárad elleni súlyos amerikai légitámadáskor légnyomást kapott.

Orbán Mihály honvéd. Édesanyja Orbán Anna, születésének időpontja ismeretlen. A 26/II. gyalogzászlóalj katonájaként 1944. július 26-án Luczkynál szovjet hadifogságba esett.

Tana Albert honvéd. Édesanyja Jakab Margit, 1910. november 8-án született. A 33. hegyivadász-zászlóaljjal vonult el hadműveleti területre, ahol a jobb arcán aknaszilánktól megsebesült. A sebesülés pontos ideje és helye nem ismert.

Varga András, rendfokozata, csapatteste, születési ideje ismeretlen. Édesanyja Konna Mária(?). Ismeretlen okból és ismeretlen helyen halt meg 1944. május 15.én.

Varga István tartalékos honvéd. Édesanyja Matics Márta(?), született 1911. június 20-án. A 33. hegyivadász-zászlóaljnál szolgált. 1944. szeptember 17-én Ardzeluza településtől keletre eltűnt.

Varga Miklós őrvezető. Édesanyja Tordai Júlia, 1918. december 3-án született. Mint a 401. különleges munkásszázad katonája halt meg egy hadikórházban, 1943. június 22-én. Halálának oka: jobb comblövés csonttöréssel és vérmérgezés.

Deák Ferenc honvéd. Édesanyja Székely Erzsébet, születési ideje nem ismert. Mint a 27/II. zászlóalj katonája, 1944. szeptember 28-án a kárpáti harcokban a bal könyökén és a karján szilánksérülés érte, melynek következtében az 523. sz. hadikórházba került.

Fosztó Árpád honvéd. Édesanyja neve és születési ideje ismeretlen. Az oklándi 15. székely határőr-zászlóaljjal került bevetésre és 1944. szeptember 9-én Domukpatakánál eltűnt.

Gáspár Béla tartalékos százados. Édesanyja neve, születési ideje, csapatteste és katonai beosztása ismeretlen. 1945. november 27-én halt meg a rosztovi hadifogolytáborban, gyomorfekély következtében.

Kolumbán Miklós címzetes tizedes. Édesanyja Kolumbán Rebeka, született 1918. szeptember 21-én. 1944. október 16-án megszökött csapattestétől, a székelyudvarhelyi 34. határvadász-zászlóaljtól. Az eset minden valószínűség szerint a Betlen melletti Várkudu községnél történt. (A számítógépes veszteségi adatbázisban „Várkinda” szerepel, de ilyen település nincsen a Kárpát-medencében.)

László István honvéd. Születési ideje ismeretlen, édesanyja László(?) Júlianna. Mint a 15. székely határőr-zászlóalj katonája, 1944. augusztus 30-án eltűnt Gyimesközéploknál. Az eltűnés tényéről a katonai hatóságok nevezett édesanyját 1944. november 26-án értesítették, mely értesítés Erdély eleste miatt a címzetthez minden bizonnyal nem jutott el.

Lázár Vince honvéd. 1902. október 21-én született, édesanyja Kolumbán Borbála. A komáromi 22/II. gyalog tábori pótzászlóalj katonájaként halt hősi halált. (Előtte valószínűleg valamely székely határőr, vagy határvadász alakulat tagja lehetett, amelynek maradványait beolvasztották ebbe a zászlóaljba.) Halála körülményei tisztázatlanok. A felvidéki Makrancnál 1945. január 12-én megsebesült, majd két nappal később fejlövés következtében elesett. A másik lehetséges verzió szerint Makrancnál kapott fejlövést és rá két napra belehalt sérüléseibe. Az bizonyos, hogy tábori halotti anyakönyvi kivonatát Svedlér községben, a 13. egészségügyi oszlop állította ki.

Lőrincz Rudolf honvéd. Édesanyja Kovács Júlianna, született 1910. január 16-án. A 27/II. gyalogzászlóalj katonájaként tűnt el a Szatmár megyei Sárköznél 1944. október 20-án.

Márton István tartalékos honvéd. Édesanyja Sándor Anna, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóalj katonájaként tűnt el Gyimesközéploknál 1944. augusztus 30-án. Az eltűnés tényéről a katonai hatóságok édesapját, Márton Ferencet 1944. november 26-án értesítették, mely értesítés Erdély eleste miatt a címzetthez minden bizonnyal nem jutott el.

Tokas(?) Áron honvéd. 1915. január 14-én született, édesanyja Kovács Ilona(?). Állományteste, tehát eredeti csapatteste az aszódi 1/III. gyalogzászlólj volt, de annak ikerzászlóaljával, a 31/III. gyalogzászlóljjal vonult el hadműveleti területre. Ott 1942. október 19-én, Batovka községben, baleset következtében jobb lábfején lövési sérülést szenvedett.

Tókos József honvéd. 1914. február 16-án született, édesanyja Lázár Dóra. Állományteste a kolozsvári 25. felderítő osztály volt, de hadműveleti területre a marosvásárhelyi 57. székely gyalogezreddel (a 27. gyalogezred ikeralakulata) vonult el. 1944. október 28-án Tiszalök térségében eltűnt.

Varga István honvéd. Édesanyja Varga Viktória, született 1918. augusztus 18-án. A 27/II. gyalogzászlóalj katonájaként 1944. július 22-én sebesült meg a kárpáti harcokban Kosow-nál: a lábán szilánksérülés érte.

Zajzon Sándor tartalékos honvéd. 1896. május 30-án született, édesanyja Dencs Júlianna. Mint a 13. légvédelmi központ katonája, 1944. szeptember 8-án eltűnt Olaszteleknél.

Antal Lajos Szilveszter honvéd. 1917. január 1-jén született, édesanyja Gaál Erzsébet. A munkácsi 6. gépkocsizó lövészzászlóalj kötelékébe tartozott, s 1944. december 25-én Tokodtól keletre eltűnt.

Babos Béla honvéd. 1909. április 3-án született, édesanyja Kovács Júlianna. Budapestre, a 101. gépkocsizó tanezredhez vonult be katonai szolgálatra, majd a 135. tehergépkocsi oszloppal került ki hadműveleti területre. Kurszkban megbetegedett és 1942. július 10-én krónikus gyomorfekéllyel beszállították a 101. betegellátó oszlophoz.

Balázs József honvéd. 1914. február 24-én született, édesanyja neve ismeretlen. A kolozsvári 9. helyőrségi kórházban kezdte meg katonai szolgálatát, majd a 27. székely könnyű hadosztály egészségügyi oszlopával vonult el hadműveleti területre. 1944. október 15-én megszökött Nagybányán lévő alakulatától.

Bardócz Lajos honvéd. 1922. november 17-én született, édesanyja Dániel Róza. A X. székely utászzászlóalj kerékpárosszázadának katonájaként aknaszilánktól sebesült meg Torda és Aranyosegerbegy között, 1944. szeptember 29-én.

Bódi István honvéd. Édesanyja Dali Katalin, született 1914. augusztus 20-án. A 27/I gyalogzászlóalj katonájaként a Maros-Torda megyei Magyarfülpösnél 1944. október 6-án megsebesült. Egészségügyi oszlophoz beszállítva.

Egyed János honvéd. Édesanyja Vajna Júlia, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóalj katonája volt. 1945. március 12-én Izsák község határában égési sérülést szenvedett. (Az időpont azért érdekes, s lehet, hogy téves is, mert akkor Izsák már hónapok óta szovjet megszállás alatt volt.)

Gere István honvéd. Édesanyja Molnár Anna, 1916. augusztus 20-án született. A tusnádfürdői 59. székely határvadász portyázó osztály katonájaként részt vett a Maros-menti harcokban, s Alsóidecsnél 1944. október 2-án eltűnt.

Gáll Imre honvéd. 1921. november 7-én született, édesanyja Dániel Mária. A Kárpátokban folyó harcok idején csapattestétől, a 27/II. gyalogzászlóaljtól került hátra Jamnánál 1944. augusztus 24-én. Oka szerencsére nem volt túl súlyos: fogszuvasodás.

Illyés Lajos honvéd. Édesanyja Pál Ágnes, 1922. február 28-án született. Tüzérként szolgált a hajmáskéri 103. gépvontatású nehéztüzérosztálynál. 1944. december 21-én Kassánál eltűnt.

Imecs Albert hadnagy. 1916. január 2-án született, édesanyja Kovács Irma. Az I. gyorshadtest kötelékében, a kolozsvári 14. kerékpáros-zászlóaljjal került ki a harctérre. 1941. augusztus 15-én Hrisztoforovkánál haslövés érte, hősi halált halt. Helyben temették el.

Jancs(?) István honvéd. Édesanyja Takó Erzsébet, születési ideje nem ismert. A 109. tábori őrzászlóaljnál szolgált, 1944. október 7-én tűnt el a Gyalui-havasokban.

Kaufmann Náthán ?. 1899. március 4-én született, édesanyja neve ismeretlen. 1944. október 22-én halt meg a mauthauseni koncentrációs táborban.

Kiss Ignác honvéd. 1922. február 1-jén született, édesanyja Kásisi(?) Mária. A 13. légvédelmi központnál szolgált, amikor 1944. szeptember 8-án Sepsikőröspataknál eltűnt.

Komsa Lajos honvéd. Édesanyja Kusztos Lídia, születési ideje ismeretlen. A 9. helyőrségi kórházhoz vonult be, hadműveleti területre a 27. székely könnyű hadosztály egészségügyi oszlopával vonult el. 1944. november 29-én vegyesfekéllyel került veszteséglistára.

Kosztaninec László, rendfokozata, születési ideje ismeretlen. Édesanyja Lengyel Mária. A 72. bevonulási központ állományába tartozott, harctéri alakulata ugyancsak ismeretlen. Beteget jelentett, az 535. hadikórház 1943. február 21-én vette növedékbe.

Kozák István honvéd. Édesanyja Ince Borbála, született 1922. november 12-én. A X. székely utászzászlóalj kerékpárosszázadának katonájaként Torda és Aranyosegerbegy között szenvedett a kezén könnyű aknaszilánk-sérülést 1944. szeptember 24-én, majd eltűnt a Tolna megyei Várdomb községnél, 1944. november 30-án.

Lőrincz József tartalékos honvéd. 1912. március 9-én született, édesanyja Varga Róza. A 13. légvédelmi központ katonájaként tűnt el Köpecnél, 1944. szeptember 8-án.

Magyari János honvéd. 1922. május 31-én született, édesanyja Beke Mária. Ő is a X. székely utászzászlóaljnál szolgált és 1944. október 9-én Mezőcsánynál eltűnt.

Mihály Ferenc tizedes. Édesanyja Balogh Róza, 1914. június 29-én született. A 27/I. gyalogzászlóalj kötelékében katonáskodott, s az erdélyi harcokban Bereszetelkénél sebesülten esett hadifogságba 1944. október 3-án.

Nagy Ferenc honvéd. 1915. január 29-én született, édesanyja Balázs Róza. A 102. fogatolt vonatosztálynál szolgált, amikor 1944. november 15-én, a Pest megyei Dány község térségében eltűnt.

Péter Lajos őrvezető. László Júliannának hívták az édesanyját, született 1912. október 29-én. A 27/I. zászlóalj katonájaként vett részt a Kárpátokban vívott harcokban, s eközben 1944. július 11-én, Kosowtól délnyugatra érte őt szilánksérülés a bal vállán és a karján.

Péter Tibor honvéd. 1923. augusztus 27-én született, édesanyja Gréssiny(?) Ella. Mint a 89/IV. újonckiképző zászlóalj fiatal katonáját, alakulatával együtt a III. Birodalomba szállították kiképzésre, ahol 1945. február 1-jén, az észak-németországi Küstrin városánál, bevetés közben eltűnt.

Román István tartalékos szakaszvezető. 1921. szeptember 20-án született, édesanyja Salati Júlia. A 27/I. gyalogzászlóalj volt az állományteste, de a harctérre az 57/I. ikerzászlóaljjal került. 1944. április 24-én Zabiénél saját puskából származó lövés érte a tenyerén, de a vizsgálat nem öncsonkítást, hanem balesetet állapított meg. (A hadműveleti területen, hátrakerülés szándékával elkövetett öncsonkítást a hadbíróság halállal büntette.)

Román Károly tartalékos szakaszvezető. Születési ideje nem ismert, édesanyja Gerhát Júlianna. Állományteste a győri 16/I. gyalogzászlóalj volt, csapattestéről biztosat nem tudunk. 1945. január 14-én a felvidéki Hárskútnál hadifogságba esett.

Ráduly János honvéd. 1922. január 21-én született, édesanyja Szabó Amália. A X. székely utászzászlóalj harcosaként 1944. október 2-án aknaszilánk-sérülést szenvedett. A sebesülés helye nem ismert.

Szabó Imre honvéd. 1922. január 27-én született, édesanyja Gruszea Mária. A X. székely utászzászlóalj kerékpárosszázadának katonájaként 1944. szeptember 30-án aknaszilánktól sérült meg. Sebesülés pontos helye nem ismert, feltehetően a Torda körüli harcokban.

Szabó István tizedes(?). 1921. május 16-án született, édesanyja Gubas Mária. A 27/I. gyalogzászlóalj katonájaként jutott hadifogságba Beresztelkénél, 1944. október 3-án.

Szőcs József honvéd. Édesanyja Szőcs ?, 1921. szeptember 10-én született. A 14. kerékpáros-zászlóalj katonájaként lábfej sérülést sznvedett 1941. szeptember 7-én, szovjet hadműveleti területen, de közelebbről meg nem határozható helyen.

Zöld László százados. 1897. augusztus 17-én született, édesanyja Incze Etel. A kézdivásárhelyi 8. székely határőr-zászlóalj egyik századparancsnoka volt az 1944 őszi erdélyi harcokban. Később, alakulata megsemmisülése után, december 27-én, ismeretlen beosztásban és helyen megsebesült.*

Barta Sándor honvéd. 1921. április 8-án született a Maros-Torda megyei Iszló községben, édesanyja Sikó Júlia. Az 59. portyázóosztály katonájaként tűnt el 1944. szeptember 12-én.

Lakatos József honvéd. Édesanyja Török Erzsébet, született 1924. október 27-én. Ő is az 59. portyázóosztálynál szolgált, ugyancsak a fenti napon tűnt el.

Bálint József tartalékos honvéd. Édesanyja Bálint Júlianna, születési ideje ismeretlen. Az oklándi 15. székely határőr-zászlóalj katonájaként 1944. szeptember 1-jén haslövést kapott Gyimesbükknél, s beszállították a 70. székely határvadászcsoport egészségügyi oszlopához.

Bertalan Ferenc honvéd. 1910. október 4-én született, édesanyja Veress Róza. A székelyudvarhelyi 27/II. székely gyalogzászlóalj kötelékében küzdött a harctéren, amikor 1944. augusztus 6-án, a magyar határtól keletre fekvő, kárpátokbeli Jamna községnél végtagján aknaszilánk-sebesülés érte. Beszállították a 25. gyaloghadosztály egészségügyi oszlopához.

Bogyor Áron tartalékos tizedes, a 15. székely határőr-zászlóalj katonája. Édesanyja Veres Lídia, 1899-ben született. Hősi halált halt Gyimesbükknél, 1944. szeptember 1-jén, a halál oka: agyroncsolás. A községhez tartozó Áldomáspatakában temették el.

Bogyor Péter honvéd. 1912. január 12-én született, édesanyja Galica Mária. A sepsiszentgyörgyi 27/I. székely gyalogzászlóalj katonájaként esett hadifogságba Magyarfülpös-délkeleten (Maros-Torda vármegye) 1944. október 14-én.

Győne József tartalékos honvéd. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Bartalis Teréz. A 15. székely határőr-zászlóalj kötelékében harcolt, amikor 1944. szeptember 1-jén Gyimesbükknél lábsérülést szenvedett. Átadva a 70. székely határvadászcsoport egészségügyi oszlopának.

György Gábor honvéd. Született 1919. augusztus 10-én, György Sára gyermekeként. Pontosan 25. születésnapján, 1944. augusztus 10-én halt hősi halált a Kárpátokban, Mikuliczyn községnél, mint a 27/II. székely gyalogzászlóalj katonája, aknaszilánktól. Még aznap örök nyugalomra helyezték a település honvédtemetőjében, sírjelszáma 24141.

Jakab Sámuel honvéd. Édesanyja Osváth Anna, 1914. november 24-én született. A székelyudvarhelyi 57/II. székely gyalogzászlóaljjal került hadműveleti területre, s 1944. augusztus 31-én szilánkot kapott a hátába Jaremczénél.

Józsa Mihály továbbszolgáló szakaszvezető a 27/II. székely gyalogzászlóaljnál. 1922. október 3-án született, édesanyja Dávid Rozália. 1944. augusztus 6-án eltűnt Jamnánál.

Molnár Sámuel tartalékos honvéd. Születési ideje nem ismert, édesanyja vezetékneve Hegedűs. A 15. székely határőr-zászlóaljnál teljesített szolgálatot, 1944. szeptember 1-jén Gyimesbükknél csípőlövést kapott.

Sándor András szakaszvezető. 1920. október 8-án született, édesanyja Takó Róza. A 27/II. székely gyalogzászlóalj katonájaként 1944. október 18-án tűnt el a máramarosi Szaplonca községnél.

Szabó Károly honvéd. Édesanyja Takó Anna, 1922. március 19-én született. Állományteste a szentendrei 101. vasútépítő ezred II. zászlóalja, csapatteste a 110. vasútépítő század. Budapesten halt meg vasúti balesetben, 1944. november 24-én. A rákoskeresztúri köztemető hősi parcellájában helyezték végső nyughelyére.

Szász András honvéd. 1921. november 30-án született, édesanyja Nagy Ilona. A szilágysomlyói 2. székely hegyi huszárszázad állományába tartozott, 1944. október 23-án tűnt el kárpátaljai területen. (A veszteségi adatbázisban „Turja” nevű település szerepel az eltűnés helyeként, amely Dél-Bácskában, ma szerb területen található, ott viszont a fent megnevezett alosztály sosem volt bevetve. Kárpátalján azonban több falu is viseli nevében a „Turja” előtagot: Turjabisztra, Turjamező, Turjapaszika. Ezek egymáshoz területileg közel esnek.)

Szász József tartalékos honvéd. 1897-ben született, édesanyját Nagy Máriának hívták. A 15. székely határőr-zászlóalj 4. lövészszázadánál harcolt, amikor 1944. szeptember 1-jén Gyimesbükknél aknarobbanás következtében hősi halált halt. A községhez tartozó Áldomáspatakában temették el.

Trimfa István őrvezető. Született 1924. augusztus 20-án, édesanyja Major Anna. A 27/I. székely gyalogzászlóalj katonájaként küzdött az Északkeleti-Kárpátokban, s 1944. augusztus 3-án Sokolowkánál bal arcfelébe aknaszilánkot kapott.

Veres Dénes honvéd. 1908. március 30-án született, édesanyja Kovács Rozália. A 27/II. székely gyalogzászlóaljban harcolt, s 1944. augusztus 6-án Jamnánál szenvedett végtag-szilánksérülést.

Veres Károly tartalékos honvéd. Édesanyja Nagy Lídia, születési ideje ismeretlen. Mint a 15. székely határőr-zászlóalj katonája, 1944. szeptember 1-jén Gyimesbükknél szenvedett szilánksérülést a mellkasán.

Egyed Gergely őrvezető. Édesanyja Cserei Marcella, született 1922. augusztus 28-án. A csíkszeredai 9. székely határvadász híradószázad katonájaként harc közben tűnt el Poroszlónál 1944. november 7-én.

Hegedűs Gyula tartalékos honvéd. 1893-ban született, édesanyja György Rebeka. A marosvásárhelyi 69. székely határvadászcsoport tábori kórházának katonájaként az 1944. szeptember 29-én Ratosnyánál szerzett fejsérülésébe belehalt. A községben lett eltemetve.

Jakab Izidor kisegítő munkaszolgálatos. Édesanyja Schirath Eszter, 1901. május 15-én született. A 110/43. tábori munkásszázadnál szolgált, amikor 1943. február 5-én az oroszországi Belgorodban megbetegedett.

Józsa Lajos honvéd. 1913. január 12-én született, édesanyja Kisgyörgy Zsuzsanna. A 27/I. székely gyalogzászlóalj állományába tartozott, s 1944. november 11-én Mezőkövesdnél eltűnt.

Szabó Dénes honvéd. 1912. szeptember 11-án született, édesanyja Egyed Teréz. A 27/I. székely gyalogzászlóalj kötelékében harcolt, amikor 1944. június 15-én Pistyn - Szeszory térségében mellkas-sérülést szenvedett az Északkeleti-Kárpátokban.

Szabó Endre honvéd. 1917. január 17-én született, Nagy Jolán gyermekeként. A marosvásárhelyi 27. székely tábori tüzérosztály állományába tartozott, s amikor annak Donhoz tartó ütegét repülőtámadás érte Kurszk városában, bombaszilánktól megsebesült.

Szabó Rudolf D. tartalékos őrvezető. Édesanyja Dalcsig Róza, született 1914. május 26-án. A kolozsvári IX. fogatolt vonatosztály állományába tartozott, majd az 1. lovashadosztállyal a keleti frontra került. 1944. július 28-án Varsó(?) térségében eltűnt.

Tréfán Sándor honvéd. 1915. június 16-án született, édesanyja Buba Ilona. A 27/I. székely gyalogzászlóalj kötelékében vonult el a harctérre, ahol aknaszilánktól megsebesült. A debreceni hadikórházba szállították, de sebébe 1944. augusztus 15-én belehalt. A városban temették el.

Árpa (?) Áron honvéd. Édesanyja Gyárfás Anna, születési ideje nem ismert. A nagyváradi 3. huszárezreddel vett részt a Szovjetúnió elleni első hadjáratban és 1941. szeptember 17-én Hrusevka-keleten gránátszilánktól szemhéj- és kötőhártya-sebesülést szenvedett.

Borzos Jakab honvéd. 1921. október 22-én született, édesanyja Tiru Mária. Állományteste a zilahi 25/II. gyalogzászlóalj volt, de a Kárpátok előterében folyó harcokban a nagykanizsai 47/I. gyalogzászlóaljjal vett részt. 1944. április 25-én ismeretlen helyen sebesült meg.

Dézsi Sándor őrvezető. 1922. szeptember 3-án született, édesanyja Mészáros Anna. A 27. székely gyalogezred kötelékében szolgált, 1944. október 12-én Besztercénél került hadifogságba.

Dobrica Lajos őrvezető. Édesanyja Dregus Zsuzsanna, született 1921. február 25-én. A 27/I. gyalogzászlóalj állományában harcolt, 1944. október 4-én eltűnt a Maros-Torda vármegyei Beresztelkénél.

Gazdag Ferenc honvéd. 1911. szeptember 2-án született, édesanyja Máthé Zsuzsanna. Mint a 27. székely gyalogezred katonája, a lábán sebesült meg szilánktól 1944. augusztus 7-én Szwinianka községnél.

Kellán János honvéd. Született 1921. április 17-én, édesanyja Antal Júlianna. A dési 59. utászzászlóalj kötelékében harcolt, s 1944. október 26-án tűnt el Kállósemjénnél.

Kisgyörgy Sándor tartalékos honvéd. Édesanyja Zombori Júlianna, születési ideje ismeretlen. A szatmárnémeti 9. helyőrségi kórház állományába tartozott, s 1944. október 18-án onnan tűnt el.

Nagy Lajos tizedes. 1921. április 2-án született, édesanyja Bedő Rozália. A 27/I. székely gyalogzászlóalj állományában szolgált, 1944. október 4-én Magyarfülpösnél hadifogságba esett.

Pál István honvéd. 1912. március 14-én született, édesanyja Nagy Zsuzsanna. A 27/I. székely gyalogzászlóaljban harcolt a Keleti-Kárpátok előterében, amikor 1944. július 11-én Kosownál szívlövés következtében hősi halált halt. Horod községben temették el a 30424-es számú sírba.

Papp Sándor honvéd. Édesanyja Bardocz Júlianna, született 1912. szeptember 12-én. Ő is a 27/I. székely gyalogzászlóaljban küzdött és Kosow-délnyugaton érte szilánksérülés a fején 1944. július 11-én.

Puskás Dávid tartalékos honvéd. 1904. október 16-án született, édesanyja Borka Mária. A 79. bevonulási központ állományából a 287. munkavezetési törzshöz került, s azzal vonult el a harctérre. 1944. július 23-án esett el repülőbomba-szilánktól a fehéroroszországi Stajodla településnél. Minszktől három kilométerre temették el.

Serbán Miklós honvéd. 1909. október 29-én született, édesanyja Palenkár Mária. A 27/I. székely gyalogzászlóaljnál harcolt, s 1944. április 29-én sebesült meg Pistynnél.

Szabó Géza, rendfokozata, csapatteste ismeretlen, édesanyja neve csakúgy. 1917. április 2-án született, 1945. szeptember 10-én halt meg Strasbourgban.

Szőcs János szakaszvezető. 1921. szeptember 12-én született, édesanyja Marucz Ilona. A 27/I. székely gyalogzászlóaljnál volt beosztva, s 1944. július 28-án Sokolowkánál szilánksérülést szenvedett.

Tamás Béla honvéd. 1921. január 27-én született, édesanyja Bedő Borbála. A tusnádfürdői 59. határvadász portyázó osztály katonája volt és 1944. szeptember 11-én tűnt el Marosludasnál.

Tana Géza tartalékos tizedes, címzetes szakaszvezető. Édesanyja Bodó Borbála, született 1919. november 23-án. A kassai 2. felderítő zászlóalj tisztese volt, amikor 1944. május 3-án a Brodki erődnél (?) bal oldalát légnyomás érte.

Tóth Ferenc tartalékos honvéd. 1901. július 18-án született, édesanyja Kisgyörgy Júlianna. Állományteste a 79. bevonulási központ volt, csapatteste ismeretlen. 1943. január 26-án a szovjetúnióbeli Terica falunál tűnt el légitámadás közben.

Vajda Dénes őrvezető, címzetes tizedes. 1920. október 3-án született, édesanyja Pál Mária. A 2. tábori páncéloshadosztály alárendeltségébe tartozó szatmárnémeti 3. gépkocsizó utászszázad katonájaként esett el 1944. április 25-én a kárpátokbeli Swiety Józefnél. Halálát fejlövés okozta, s a faluban temették el.

Vajna Sándor honvéd. 1906-ban született, édesanyja Benedek Júlia. A 110/40. tábori munkásszázad katonájaként 1943. április 9-én Krevotinónál érte halálos sebesülés. A bondarovkai hősi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Varga Áron honvéd. 1917. április 4-én született, édesanyja Ferenczi Ilona. A komáromi II. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj katonájaként került ki az orosz harctérre. 1943. június 25-én Vigovban öngyilkos lett. Ugyanott temették el.

Varga Ferenc tizedes. Édesanyja Ferencz Zsuzsa, született 1921. november 1-jén. A 27. tábori tüzérosztály katonájaként került ki hadműveleti területre. 1944. június 3-án Sokolowkából szállították hátra vakbélgyulladással.

Agya Miklós tartalékos honvéd. 1905. november 6-án született, édesanyja Bedő Viktória. A 15. székely határőr-zászlóalj katonájaként tűnt el Gyimesközéploknál 1944. augusztus 30-án.

Balázsi Ferenc tartalékos honvéd. Édesanyja Pál Róza, 1906. június 10-én született. A 15. székely határőr-zászlóaljjal került bevetésre a Tatros völgyében, s 1944. augusztus 30-án Gyimesközéploknál eltűnt.

Balázsi Gyula honvéd. Édesanyja Balázsi Anna, született 1913. április 12-én. A 27/II. székely gyalogzászlóalj katonájaként harcolt Erdélyben. 1944. október 24-én(?) megszökött csapattestétől.

Boda Ferenc tizedes. Édesanyja Nagy Viktória, születési ideje nem ismert. Csapatteste nem azonosítható. 1945. március 12-én megbetegedett.

Boda János honvéd. Édesanyja Tókos Rebi, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóalj katonája volt, 1944. szeptember 9-én eltűnt Gyimesbükknél.

Borbáth Ferenc őrvezető. 1909. március 9-én született, édesanyja Csog Rozália. A 27/II. gyalogzászlóaljban harcolt, 1944. május 28-án esett el Horodnál. A halál oka agyroncsolás volt, a helyi hősi temetőben földelték el a 26058-as számú sírban.

Borbáth István továbbszolgáló szakaszvezető. 1920. január 1-jén született, édeasanyja neve nem azonosítható. 1944 őszétől a Szent László hadosztály testőrgránátos ezrede I. zászlóaljának törzsénél szolgált, korábbi csapatteste ismeretlen. 1944. december 27-én eltűnt a felvidéki Kicsind községnél.

Csog József csendőr szakaszvezető. 1911. május 28-án született, édesanyja Borbáth Katalin. A miskolci VII. csendőrkerület csendőrszázadának beosztottja volt. 1944. december 8-án tűnt el az Ipoly folyó melletti Vilke községben.

Csog Sándor, vitéz, tartalékos szakaszvezető. 1919. június 12-én született Gáspár Ágnes fiaként. Az aszódi 1/III. gyalogzászlóalj katonájaként küzdött az orosz harctéren, amikor 1944. augusztus 6-án Mikuliczynnél haslövést kapott, valamint aknagránát-szilánkot is a felsőtestébe.

Dobay Imre szakaszvezető. 1919. szeptember 6-án született, édesanyja Szőcs Mária. A 27/II. székely gyalogzászlóalj tisztese volt, 1944. augusztus 7-én bal karját lövés érte Jamnánál.

Fosztó István szakaszvezető. Buksa Anna gyermekeként született 1920. augusztus 4-én. Ő is a fenti alakulat katonája volt és 1944. november 13-án esett hadifogságba Mezőkövesdnél.

Huszár Sámuel honvéd. 1911. március 15-én született, édesanyja Molnár Julianna. A 27. székely gyalogezreddel vonult el a harctérre, ahol Jamnánál 1944. augusztus 19-én szilánksérülést szenvedett az arcán.

Kész Károly honvéd. Édesanyja Kurku Erzsébet, 1919. május 4-én született. A székelyudvarhelyi 34. székely határvadász-zászlóaljnál szolgált, s 1944. szeptember 4-én szenvedett szilánksérülést közelebbről meg nem nevezett helyen.

Komporádi Sándor tizedes, címzetes szakaszvezető. 1921. augusztus 20-án született, édesanyja Kolumbán Rebeka. A 27. székely gyalogezred aknavetőszázadával küzdött a harctéren és 1944. november 22-én az Eger környéki Kerecsendnél hősi halált halt.

Lőrincz Sándor őrvezető, címzetes tizedes. Édesanyja Esdeák Mária, születési ideje ismeretlen. A IX. fogatolt vonatosztály kötelékébe tartozott, amikor 1944. szeptember 5-én lágyéksérvvel hátraszállították.

Miklós Béla őrvezető. 1921. január 24-én született Gáspár Viktória gyermekeként. A 34. székely határvadász-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban. 1944. október 16-án Várkudunál megszökött.

Miklós Imre honvéd. Édesanyja Gáspár Mária, született 1918. január 1-jén. A 27/II. székely gyalogzászlóalj katonájaként szolgált, 1944. október 8-án (?) Mezőkövesdnél eltűnt.

Molnár Ferenc tizedes. Édesanyja Maczkós Lídia, született 1921. szeptember 11-én. A csíkszeredai 1. székely hegyitüzérosztály katonájaként jutott hadifogságba a Szlovákia területén fekvő Szomolnokhuta községnél 1945. január 23-án.

Nagy István honvéd. 1914. július 25-én született, édesanyja Földi Mária. A 27/II. székely gyalogzászlóalj katonájaként tűnt el 1944. november 8-án Tiszadorogmánál.

Nagy János honvéd. Édesanyja Kötél Erzsébet, született 1922. június 15-én. A csíkszeredai 9. határvadászdandár utászszázad katonájaként esett hadifogságba Kisvárda határában, 1944. október 22-én.

Réti János honvéd. 1916. december 1-jén született, édesanyja Réti Róza. A 34. székely határvadász-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 3-án halt hősi halált Csíkszentmártonban, aknatalálat következtében. Helyben temették el.

Szakács Dénes csendőr törzsőrmester. Édesanyja Uzoni Mária, született 1887. szeptember 16-án. A VII. csendőrkerület csendőrszázadának tiszthelyetteseként tűnt el 1944. december 10-én, közelebbről meg nem állapítható helyen.

Adler Mátyás őrmester. Édesanyja Mandl Teréz, születési adatait, csapattestét nem ismerjük. 1943. június 20-án jobboldali hallóideg bántalommal jelentették betegnek.

Andorkó Ferenc honvéd. 1921. augusztus 20-án született, édesanyja Pál. B. Anna. A székelyudvarhelyi 34. székely határvadász-zászlóalj kötelékében került bevetésre az Úz völgyében, ahol 1944. augusztus 31-én a Karocsi-tetőn láblövést kapott.

Andorkó Ferenc honvéd. Születési ideje nem ismert, édesanyja Bíró Anna. Az oklándi 15. székely határőr-zászlóalj katonájaként vonult el hadműveleti területre a Gyimesi-szoros téréségébe. 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél eltűnt.

Andorkó Gyula honvéd. 1912. augusztus 9-én látta meg a napvilágot Bíró Anna gyermekeként. A 27. székely hadosztály közelebbről pontosan meg nem határozható alakulatában szolgált. 1944. november 9-én Mezőcsátnál egy rajtaütésszerű szovjet támadás során eltűnt.

Bíró F. Mózes tartalékos honvéd. Édesanyja Fitosi Katalin, születési adatai nem ismertek. A 15. székely határőr-zászlóaljnál szolgált, s Gyimesbükknél tűnt el 1944. szeptember 9-én.

Bíró Miklós honvéd. 1912. június 17-én született, édesanyja Fitos Pál Róza. Mint a marosvásárhelyi 27. székely tábori tüzérosztály katonája került ki hadműveleti területre. 1944. december 21-én Borsodnádasdnál megszökött csapattestétől.

Demeter András honvéd. Édesanyja Varga Anna, 1915. július 6-án született. A tusnádfürdői 59. portyázóosztály kötelékében teljesített katonai szolgálatot. 1944. szeptember 10-én saját szülőfalujában tűnt el, minden valószínűség szerint önkényesen elhagyta alosztályát.

Demeter András honvéd. 1920. január 17-én született, édesanyja Barcán Julianna. A kézdivásárhelyi 24. székely határvadász-zászlóaljnál szolgált, amikor 1944. október 12-én Kerlésnél szovjet hadifogságba esett.

Deutsch Sándor kisegítő munkaszolgálatos. 1903. október 15-én született Mózes Laura fiaként. A 110/43. tábori munkásszázaddal került ki a keleti hadműveleti területre, ahol a doni áttörést követően, 1943. január 16-án eltűnt Hovka-Budjen(?) térségében.

Egyed Gyula honvéd. 1915. február 21-én született, édesanyja Márk Rozália. Az 59. portyázóosztállyal került bevetésre és 1944. szeptember 10-én saját szülőfalujánál eltűnt; feltehetően önkényesen hagyta el alosztályát.

Ferencz István honvéd. Édesanyja Bíró F. Anna, születési idejét nem ismerjük. A 15. székely határőr-zászlóalj katonája volt, s 1944. szeptember 5-én eltűnt Gyimesbükknél.

Ferencz János honvéd. 1917. október 7-én született, édesanyja Fitosi P. Júlia. Az 59. portyázóosztálynál teljesített szolgálatot, s 1944. szeptember 10-én szülőfalujában eltűnt, feltehetően önként hagyta el alosztályát.

Gál Mózes honvéd. Édesanyja Pető Rozália, született 1914. szeptember 18-án. Vele is ugyanaz történt, mint Ferencz János bajtársával.

Gyenge Imre honvéd. 1924. március 11-én született, édesanyja Fekete Katalin. A sepsiszentgyörgyi 11. székely határőr-zászlóaljjal került bevetésre az Úz-völgyben, ahol 1944. augusztus 27-én eltűnt.

Gyöngyös Gyula tartalékos honvéd. Édesanyja Fitosi Gy. Anna. A 15. székely határőr-zászlóaljjal került ki a frontra. 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél szovjet hadifogságba esett, egy másik adat szerint eltűnt.

Jakab Zoltán honvéd. Sólyom Kata gyermekeként született, időpontját nem ismerjük. A 15. székely határőr-zászlóalljal lett bevetve a Gyimesekben. 1944. szeptember 5-én eltűnt Gyimesbükknél.

Kádár Ferenc tartalékos honvéd. Születési idejét nem ismerjük, édesanyja Fitosi Vilma. Csapatteste a 15. székely határőr-zászlóalj volt, s vele is ugyanaz történt mint Jakab Zoltán bajtársával.

Koródi János tartalékos honvéd. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Bíró Anna. Csapatteste és sorsa ugyanaz, mint az előző két honvédé.

Sükei Lajos őrvezető. Édesanyja Pető Anna, születési adatait nem ismerjük. A 103. kocsioszlopnál szolgált, amikor meg nem jelölt helyen és időben mellékheregyulladással vették beteglistára.

Márton Dénes őrvezető. 1922. március 15-én született Marton Anna fiaként. A naszódi 2. hegyivadász tábori pótzászlóaljjal került bevetésre, s az északkelet-magyarországi Hárskút (ma Szlovákia) községnél 1945. január 15-én aknaszilánktól megsebesült.

Nagy Rezső honvéd. 1913. március 22-én született Nagy Pál Ilonától. A 59. portyázóosztály katonájaként szülőfaluja térségében lett bevetve, ahol 1944. szeptember 10-én el is tűnt; feltehetően önkényesen távozott el csapattestétől.

Noda György honvéd. Édesanyja Nyáguj Anna, születési időpontja nem ismert. A 109. tábori őrzászlóaljjal részt vett a Torda környéki hadműveletekben, miközben - közelebbről meg nem határozott helyen - 1944. október 7-én megsebesült és a kolozsvári hadikórházba szállították.

Paál Gyula honvéd. 1921. március 4-én született Szilágyi Anna gyermekeként. A 22/II. gyalog tábori pótzászlóaljjal küzdött a harctéren, amikor 1945. január 19-én a Kassához közeli Kisidánál eltűnt.

Pál János F. honvéd. Gál Júlia volt az édesanyja, 1912. február 2-án született. Az 59. portyázóosztállyal került a szülőfaluja környéki hadműveleti területre, ahol 1944. szeptember 10-én el is tűnt.; feltehetően önkényesen hagyta el csapattestét.

Pál János J. tartalékos honvéd, címzetes őrvezető. Erdő Julianna az édesanyja, születési idejét nem ismerjük. A 15. székely határőr-zászlóaljjal került bevetésre az ezeréves határ térségében, ahol 1944. szeptember 9-én eltűnt Gyimesbükknél.

Pető Mihály tartalékos honvéd. Édesanyja Bíró Kata, születési ideje ismeretlen. Csapatteste és eltűnésének körülményei megegyeznek előbbi bajtársáéval.

Pető Miklós P. tartalékos honvéd. Fitosi Róza fiaként született, időpontját nem ismerjük. A 15. székely határőr-zászlóaljjal lett bevetve, s 1944. szeptember 1-jén hősi halált halt Gyimesbükknél.

Réz Ferenc (Török) honvéd. 1915. április 13-án született Réz Annától. Az 59. portyázóosztállyal lett bevetve szülőfaluja térségében, ahol 1944. szeptember 10-én eltűnt; feltehetően önkényesen távozott csapattestétől.

Sólyom Gyula honvéd. Születési idejét nem ismerjük, édesanyja Bencze Anna. A 15. székely határőr-zászlóaljjal került ki a harctérre, ahol 1944. szeptember 1-jén eltűnt Gyimesbükk térségében.

Szabó László honvéd. 1915. február 27-én született, édesanyja Szabó Júlia. A székelyudvarhelyi 27/II. székely gyalogzászlóaljnál szolgált, majd annak ikerzászlóaljával, az 57/II. zászlóaljjal került ki hadműveleti területre. 1944. augusztus 23-án a galíciai Jaremcze községénél sebesült meg.

Szász Lajos honvéd. Major Gizella az édesanyja, születési idejét nem ismerjük. A 27. székely gyalogezreddel került ki a keleti frontra, ahol aknaszilánk-sérülést szenvedett 1944. augusztus 7-én. A sebesülés helyszíne ismeretlen.

Székely Gyula M. honvéd. 1912. december 15-én született Bíró Anna fiaként. Az 59. portyázóosztálynál szolgált, s 1944. szeptember 10-én szülőfalujánál eltűnt; feltehetően önkényesen hagyta el csapattestét.

Székely János honvéd. Édesanyja Bíró Kata, születési idejét nem ismerjük. A 15. székely határőr-zászlóaljban szolgált, s 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél.

Székely Mózes honvéd. Édesanyja Bíró Katalin, születési idejéről nincs tudomásunk. Ő is a 15. székely határőr-zászlóaljjal került a harctérre, s ugyancsak Gyimesbükknél tűnt, de nem tudjuk, hogy pontosan mikor.

Székely Mózes D. tartalékos honvéd. 1905. január 8-án született, édesanyja Bocz Rozália. A ditrói IX. székely légvédelmi tüzérosztály katonája volt, amikor 1944. december 2-án Somogyszil községnél eltűnt.

Tamás András őrvezető. 1920. július 29-én született Pál Anna fiaként. A 27/II. székely gyalogzászlóaljjal vonult hadműveleti területre. A galíciai Kosowban húgycsőkankóval vették beteglistára 1944. május 28-án.

Gazsi Balázs honvéd. Születési adatait nem ismerjük. A székelyudvarhelyi 34. székely határvadász-zászlóalj katonájaként lett bevetve Felsőrákos térségében, ahol aknaszilánktól megsérült 1944. szeptember 9-én.

Szalai István hivatásos törzsőrmester. 1912. augusztus 20-án született Zalaszentmihályon, édesanyja László Katalin. Az 59. portyázóosztály kötelékében lett bevetve, s 1944. szeptember 4-én szilánksérülést szenvedett.

Veress Jenő hadapród őrmester. Születési adatait nem ismerjük. A 34. székely határvadász-zászlóalj kötelékében lett bevetve, s 1944. szeptember 9-én szilánksérülést szenvedett.

Benedek József tizedes. Született 1921. március 1-jén (?), édesanyja Lakatos Júlianna. A tordai csatában vetették be a dési 59. utászzászlóalj kötelékében. 1944. szeptember 15-én Aranyosegerbegynél sebesült meg aknagránát-szilánktól a hasán, karján és a lábán.

Benedek P. József honvéd. 1921. március 1-jén (?) született Keresztes Ida gyermekeként. Katonai szolgálatra feltehetően a 27/III. gyalogzászlóaljhoz vonult be először, Marosvásárhelyre. A keleti arcvonalra az 57. gyalogezreddel vonult el. Közelebbről meg nem határozható időben súlyos arclövést szenvedett, mely sebesülésébe 1944. december 16-án belehalt a németországi Landshut városában lévő hadikórházban.

Budi József honvéd. Születésének időpontja ismeretlen, édesanyja Kozák Anna. A székelyudvarhelyi 27/II. gyalogzászlóaljnál teljesített szolgálatot. A Visó-völgyben történő visszavonulás során, 1944. október 17-én Szaploncánál megszökött csapattestétől.

Karácsonyi János tartalékos szakaszvezető. 1918. december 18-án született, édesanyja Benedek Teréz. Az 57/1. utászszázad katonájaként teljesített szolgálatot, többek közt a keleti harctéren. A Kárpátok-beli Brustury községnél harcolt csapatteste, amikor 1944. augusztus 22-én tüdőbajjal betegnek jelentették.

Kürti László őrvezető. Édesanyja Bundek Ilona, 1911. szeptember 10-én született. A kolozsvári 26/I. gyalogzászlóalj katonájaként vonult el a keleti frontra. 1944. július 9-én Rungurytól északra, a 421-es magassági pontnál könnyebben megsebesült.

Lakatos Sándor honvéd. Tölcséres Anna fiaként született 1909. április 4-én. A 27/II. gyalogzászlóalj katonájaként vonult el hadműveleti területre. 1944. augusztus 7-én Jamna községnél aknagránát-szilánktól megsebesült a végtagján.

Lakatos Zénó honvéd. 1913. július 13-án született, édesanyja Benedek Júlia. A 27/II. gyalogzászlóaljnál szolgált, majd a szovjet fronton ikeralakulatával, az 57/II. zászlóaljjal harcolt. Eközben kapott jobb comb- és herelövést Mikuliczynnél 1944. augusztus 11-én.

Theisz Gyula tartalékos honvéd. Édesanyja Szász Mária, születésének időpontja nem ismert. Az oklándi 15. székely határőr-zászlóaljjal a Gyimesi-szoros térségében vetették be 1944. augusztus végén. Alosztályát a szovjetek Gyergyóbékás felé szorították, s a Domukpatakánál lezajlott harcokban érte láblövés 1944. szeptember 9-én.

Veres Péter. Édesanyja Berki Teréz. Rendfokozata, csapatteste, születési ideje ismeretlen. Ugyancsak ismeretlen időpontban és helyen meghalt.

Akácos (?) Pál honvéd. 1922. június 27-én született Kovács emília gyermekeként. Csapattestét nem ismerjük, azt viszont igen, hogy részt vett a tordai csatában, ahol 1944. szeptember 29-én megsebesült.

Balázs Dénes tartalékos honvéd. Édesanyja Balázs Róza, 1911. augusztus 16-án született. A 13. légvédelmi központnál szolgált, s onnan tűnt el szülőfaluja területén 1944. szeptember 8-án.

Balázs József honvéd. 1910. május 8-án született, édesanyja Benkő Anna. A sepsiszentgyörgyi X. székely utászzászlóaljnál szolgált. A magyarországi harcok idején tűnt el a Szekszárd melletti Zomba falunál, 1944. december 1-jén.

Benedek Sándor tartalékos honvéd. 1921. január 2-án született Kádár Lujza gyermekeként. Állományteste a szatmárnémeti IX. utászzászlóalj volt, de a 302. utászszázadnál szolgált, amikor 1944. december 7-én Kápolnásnyéknél eltűnt.

Benkő József honvéd. Született 1910. december 29-én, édesanyja Sós Anna. A sepsiszentgyörgyi 27/I. gyalogzászlóaljhoz vonult be katonának. Az erdélyi harcokban feltehetőleg a 27/I. gyalog tábori pótzászlóaljjal lett bevetve, s 1944. október 4-én a Szászrégen melletti Magyarfülpöstől délkeletre hadifogságba esett.

Bócz Ádám őrvezető. Édesanyja Nagy Róza, a napvilágot 1923. november 23-án látta meg. A 27/I. gyalogzászlóaljjal vonult el hadműveleti területre. 1944. július 11-én Kosow-délnyugaton érte repesz a mellkasán. Sebesülése után leadták az egészségügyi oszlopnak.

Bócz Gábor tizedes, címzetes szakaszvezető. 1920. február 25-én született Csurta Ilona gyermekeként. A 27/I. gyalogzászlóaljjal került ki a Kárpátokba. Csapatteste Pistynnél állt harcban az ellenséggel, amikor 1944. május 17-én nemibajjal utalták kórházba.

Bócz György honvéd. Édesanyja Bocz Mária, 1913. november 3-án született. A 27/I. gyalogzászlóaljjal került a keleti harctérre 1944 tavaszán. Augusztus 7-én Bukowna községnél gránátszilánk érte testét. Beszállították a 25. gyaloghadosztály tábori kórházába.

Brassai József tartalékos honvéd. Édesanyja Beke Mária, született 1909. május 31-én. Szolgálati helye a 13. légvédelmi központ volt, ahonnan szülőfalujában tűnt el 1944. szeptember 8-án.

Demeter Lajos őrvezető. 1922. szeptember 13-án született, édesanyja Sebestyén Izabella. A X. székely utászzászlóaljjal vett részt az 1944-es harcokban, amikor november 30-án bevetés közben eltűnt a Tolna megyei Várdombnál.

Gúzs Mihály tartalékos honvéd. Bakotai Júlianna fiaként született 1905. december 5-én. Az egri 14. gyalogezreddel került ki a Don-kanyarhoz. A szovjet áttörés következtében tűnt el Kocsatovkánál 1943. január 16-án.

Gúzs Péter tartalékos honvéd. 1900. április 16-án született, édesanyja Bogáti (?) Júlianna. A 13. légvédelmi központnál szolgált, s onnan tűnt el 1944. szeptember 8-án szülőfaluja határában.

Györke Lajos honvéd. Édesanyja Csíki Anna, 1922. február 4-én született. Állományteste a X. székely utászzászlóalj volt, de a 27/2. székely utászszázad katonájaként volt beosztva, amikor 1944. december 8-án az Ózdtól nyugatra elterülő Zabar kisközségnél megszökött.

Kovács Gábor tartalékos honvéd. 1914. július 22-én született, édesanyja néhai Kovács Ágnes. A 27/I. gyalogzászlóaljjal vetették be a keleti harctéren, ahol 1944. július 11-én Kosownál jobb karján, kezén, combján sebesült szilánktól.

Kovács István tartalékos honvéd. 1916. szeptember 12-én született Ilyés Máriától. A szilágysomlyói 2. hegyi huszárszázaddal szállították ki a harctérre. Kluczownál tűnt el 1944. április 28-án. Erről hivatalosan 1944. augusztus 3-án értesítették Kovács Ferencnét Köpecen, a Sas utca 11. szám alatt.

László Márton őrvezető, címzetes tizedes. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Pál Vilma. A Magyar Megszálló Erők kötelékében teljesített szolgálatot a 127. híradózászlóaljnál. A 19. könnyű hadosztály egészségügyi oszlopa mint rühösségbe esett beteget jegyezte fel 1943. december 17-én.

Lőrincz József tartalékos honvéd. 1912. március 9-én született Baróton, édesanyja Varga Róza. A 13. légvédelmi központnál szolgált, s onnan tűnt el 1944. szeptember 8-án.

Péter Albert tartalékos honvéd. 1913. december 13-án született Kolozsvárt Vajda Erzsébet gyermekeként. A 13. légvédelmi központ katonája volt, s 1944. szeptember 8-án tűnt el.

Veress Gyula tartalékos honvéd. Imecsfalván született 1897. január 3-án, édesanyja Albert Anna. Fenti bajtársaihoz hasonlóan a 13. légvédelmi központnál szolgált, s ő is onnan tűnt el 1944. szeptember 8-án.

Sánta János honvéd. 1925. április 2-án született, édesanyja Benedek Marcella..1944 tavaszától feltehetően valamely (talán a baróti 13.) székely határőr-zászlóalj katonája lehetett, melynek maradványait október elején beolvasztották a komáromi 22. gyalog tábori pótezredbe. Sánta honvéd bizonyosan a 22/I. gyalog pótzászlóalj kötelékében küzdött, amikor 1945. január 19-én a Kassa közelében lévő Kisida községnél hadifogságba jutott.

Bedő Ferenc tartalékos honvéd. 1910. január 10-én született, édesanyja Barabás Lídia. Eredeti csapatteste a 27/I. gyalogzászlóalj volt, de a hadműveleti területre ikeralakulatával, az 57/I. gyalogzászlóaljjal került. 1944. április 28-án szállították be a 27. székely könnyű hadosztály egészségügyi oszlopához Podzaharicz falunál, mindkét combján lőtt sebbel.

Buksa Sándor tartalékos honvéd. Édesanyja Magyarósi Júlia, született 1911. július 20-án. Ő is a 27/I. gyalogzászlóaljhoz vonult be eredetileg, majd a harctérre az 57/I. zászlóaljjal szállították ki. Aknaszilánktól sebesült meg Kutynál 1944. április 28-án.

Darkó Sándor honvéd. 1915. december 20-án született, édesanyja Darkó Júlia. Egészségügyi katonaként szolgált a sepsiszentgyörgyi X. helyőrségi kórházban. Az erdélyi frontra a X. székely vegyes egészségügyi oszloppal került. Közelebbről meg nem határozható időpontban megszökött csapattestétől.

Derzsi Sándor honvéd. Születésének időpontja ismeretlen, édesanyja Derzsi Ágnes. A 27/II. gyalogzászlóaljtól szökött meg 1944. október 24-én(?) Besztercénél.

Farkas György tizedes. 1920. április 7-én született Zsigmond Vilma fiaként. A 27/I. gyalogzászlóaljjal küzdött a Kárpátokban, amikor Pistynnél 1944. április 29-én géppisztoly-lövés érte a mellén.

Farkas József tartalékos honvéd. Gáspár Júlia volt az édesanyja, 1912. július 4-én született. A 27/I. gyalogzászlóaljjal vitték a frontra, s ott Sesory és Pistyn között szovjet hadifogságba esett 1944. május 27-én.

Incze Sándor tartalékos honvéd. 1912. február 7-én született, édesanyja Rendi Júlia. Csak az állománytestét ismerjük, mely a kolozsvári 9. helyőrségi kórház volt. 1945. március 20-án eltűnt, feltehetően valahol Nyugat-Magyarországon.

Kisgyörgy Dávid tartalékos honvéd. Született 1911. december 20-án, édesanyja neve ? Anna. Alakulata a 2. székely hegyi-tüzérosztály volt, ahonnan 1944. november 26-án megszökött. A szökés helye ismeretlen.

Kocsis Gábor tartalékos őrvezető. 1913. május 13-án született, édesanyja Vágó Júlianna. A 27/III. gyalogzászlóaljjal került ki a harctérre, s Kosownál 1944. június 26-án aknától megsebesült a hátán.

Kósa Albert tartalékos honvéd. 1922. december 7-én született, édesanyja Benkő Mária. Mint a X. utászzászlóalj kerékpáros utászszázadának katonája, részt vett a tordai csatában. 1944. október 6-án beteglajstromba vették, térdén keléssel. Állománytesteként a VII. utász törzspótszázad volt megjelölve, amikor 1945. január 6-án a felvidéki Muzsla falunál eltűnt.

Kósa István honvéd, címzetes őrvezető. Édesanyja Benkő Júlianna, született 1920. március 15-én. A tusnádfürdői 59. határvadász portyázó-osztálynál szolgált, majd amikor a front elérte Erdélyt, akkor az osztályból felállított 59. határvadász-zászlóaljjal vetették be a Maros-vonal védelmében. Marosludasnál sebesült meg aknaszilánktól 1944. szeptember 16-án.

Kósa József honvéd. 1917. február 16-án született, édesanyja Kovácsi Kata. Állományteste a 9. helyőrségi kórház, az 1944-es harcok idején csapatteste a X. székely vegyes egészségügyi oszlop volt. Ismeretlen időpontban és helyen eltűnt.

Kósa József honvéd. Született 1922. június 12-én, édesanyja Szilágyi Ida. Azt biztosan tudjuk róla, hogy 1944. végén a 27. székely gyaloghadosztály utászzászlóaljában szolgált, s 1945. január 10-én a szlovákiai Nyitrabánya (Handlová) területén megszökött csapattestétől.

Nagy Kálmán tartalékos honvéd. Dombi Rozália fiaként született 1911. augusztus 11-én. A 27/I. gyalogzászlóaljjal részt vett az erdélyi harcokban, s 1944. október 1-jén Magyarfülpösnél légnyomást kapott.

Pap János honvéd. Születésének időpontja ismeretlen, édesanyja Prikop Axen. Veszteségi kartonján a „beteg” bejegyzés szerepel: a 201. sz. hadikórház 1943. szeptember 3-án vette növedékbe a jobb lábfej kötőszövet gyulladásával. Csapattest bejegyzésként a budapesti 2/II. gyalogzászlóalj van megjelölve, azonban ez az alakulat a veszteség időpontjában már nem létezett.

Simon Áron szakaszvezető. Édesanyja Kósa Mária, született 1915. július 3-án. Eredeti alakulata 1943. október 1-jétől a 2. székely hegyi tüzérosztály volt, de 1944. október végén átkerült az újonnan szervezett 25. közepes aknavető tüzérosztályhoz. 1945. január 8-án Sárkersztesnél repeszdarabtól megsebesült a fején, jobb combján és alszárán.

Szebeni Mihály szakaszvezető. 1920. január 20-án született, édesanyja Csíki Júlianna. A 27/I. gyalogzászlóaljjal került ki a Kárpátokba, s ott a Pistynnél vívott harcokban 1944. május 18-án megsebesült.

Szász József tartalékos honvéd. Édesanyja személye ismeretlen, 1917. szeptember 8-án született. A székelyudvarhelyi 34. határvadász-zászlóaljjal került bevetésre a Csíki-havasokban. 1944. augusztus 31-én a Karocsi-tetőn sebesült meg aknaszilánktól.

Balló Sándor honvéd. 1925. november 7-én született, édesanyja Kádár Róza. A sepsiszentgyörgyi X. székely utászzászlóaljnál szolgált, s 1944. november 2-án Kápolnásnyékről szállították a székesfehérvári kórházba gyomorfekéllyel.

Hermann János honvéd. Születési ideje nem ismert, édesanyja Dimény Rozália. Csapatteste ugyancsak ismeretlen, csak annyit tudunk róla, hogy 1944. szeptember 25-én bal felkarján sebesülést szenvedett.

Barabás D. Sándor tartalékos honvéd. 1909. augusztus 7-én született Barabás Júlia fiaként. A 13. légvédelmi központnál teljesített szolgálatot, amikor 1944. szeptember 8-án Köpecnél eltűnt.

Barabás György tartalékos honvéd. 1915. május 27-én született, édesanyja Szakács Rozália. Az 59. székely határvadász portyázóosztályhoz vonult be, s a portyázószázad őrseiből alakított „Gádi” csoport katonájaként vetették be a szülőföldjéért vívott harcokba. 1944. szeptember 18-án Felsőrákosnál aknaszilánk érte és hősi halált halt. Helyben temették el.

Barabás Mózes tizedes. Édesanyja Vajda Mária, 1921. november 21-én született. A sepsiszentgyörgyi 27/I. gyalogzászlóaljjal vonult el a harctérre, s 1944. április 29-én - ekkor még mint őrvezető, címzetes tizedes - Pistynnél légnyomást kapott. Ezred-segélyhelyre beszállítva. Később az erdélyi harcokban, már valóságos tizedesként Szászlekencénél aknagránát-találat következtében 1944. október 12-én megsebesült. Egészségügyi oszlophoz leadva.

Bíró András őrvezető. Születésének időpontja nem ismert, édesanyja Kozma Mária. A dési 26/II. gyalogzászlóalj kötelékében részt vett az erdélyi harcokban, ahol 1944. szeptember 24-én Aranyosgyéresnél elesett.

Szigethy Árpád honvéd. 1924. június 24-én született Gyenge Amáliától. A sepsiszentgyörgyi 11. székely határőr-zászlóaljjal részt vett az erdélyi harcokban, s 1944. szeptember 20-án eltűnt.

Szűcs Sándor tartalékos honvéd. Édesanyja Szűcs Rozália, 1919. augusztus 20-án született. A marosvásárhelyi 27/III. gyalogzászlóalj volt az állományteste, de a harctérre ikeralakulatával, az 57/III. gyalogzászlóaljjal vonult el. Kutynál 1944. augusztus 13-án megsebesült. Veszteségi kartonjára tévesen az alábbi szöveg van bejegyezve: mindkét láb fagyása.

Tüzes József honvéd. 1912. szeptember 9-én született, édesanyja Barabás Mária. Állományteste a 27/I. gyalogzászlóalj volt, de az 57. gyalogezred kötelékében vett részt az 1944. évi harcokban. A Tisza melletti Besenyőteleknél 1944. november 8-án eltűnt.

Darkó Lajos tartalékos őrvezető, címzetes tizedes. 1918. augusztus 6-án született, édesanyja Barta Karolina. A X. székely fogatolt sütőoszlopnál teljesített szolgálatot, amikor 1944. október 9-én, közelebbről nem meghatározható helyen megszökött alakulatától.

Dezső Zoltán tizedes. Édesanyja Liess Irén, született 1917. március 12-én. A 27/III. gyalogzászlóaljjal került hadműveleti területre és 1944. április 30-án Kosow-Horod térségében eltűnt.

Deák Árpád honvéd. Születési ideje nem ismert, édesanyja Gál Mária. A kolozsvári 14. kerékpáros zászlóaljjal részt vett a Gyorshadtest Szovjetúnió elleni hadműveleteiben. 1941. július 26-án Gyemerivok(?) községnél aknarepesztől szenvedett sérülést a jobb kezén.

Fűrész Gyula tartalékos honvéd. 1911. április 7-én született, édesanyja Rendi Róza. A 79. bevonulási központ állományába tartozott, s egy ismeretlen alakulathoz került ki a szovjet hadműveleti területre. Ott 1943. január 30-án Kohol falunál eltűnt. Erről a nagyajtai Vasút utca 294-es szám alatt lakó feleségét 1943. február 28-án értesítették.

Dr. Györgypál Lajos tartalékos hadapród őrmester. Születési ideje nem ismert, édesanyja Bortáp(?) Lenke. Mint a Szent László hadosztály testőrgránátos-ezred egyik zászlóaljának rohamszakaszparancsnoka tűnt el az Ipoly-menti harcokban 1944. december 26-án Bajtánál.

Kisgyörgy Ferenc honvéd. Édesanyja Dézsi Borbála, születési ideje ismeretlen. A keleti harctéren szenvedett lábfagyási sérülést 1943. február 23-án.

Kovács Gyula tartalékos honvéd. 1917. március 23-án született, édesanyja Incze Julianna. A 79. bevonulási központ állományába tartozott, s ismeretlen csapattesthez került ki a Szovjetúnió területére, ahol 1943. január 29-én eltűnt. Erről a Nagyajta Fürdő 216. szám alatti Kovács Lajost 1943. július 12-én értesítették.

Kovács Árpád honvéd. 1911. április 9-én született, édesanyja Kovács Anna. Állományteste a 27/I. gyalogzászlóalj volt, de az 57/I. zászlóaljjal vonult el hadműveleti területre. 1944. július 26-án Worochtánál egy akna a bokájánál letépte a lábát, melynek következtében meghalt. Erről a csapattest 1944. szeptember 4-én küldött értesítést a Barót 363 alatti címre.

Kozák Árpád honvéd. Kozák Máriától született 1911. május 10-én. Ugyancsak a 27/I. gyalogzászlóalj volt az állományteste, de az 57/I. zászlóaljjal került a harctérre. Kosownál 1944. július 10-én tüdőgyulladással megbetegedett.

Lengyel István továbbszolgáló szakaszvezető. 1921. április 22-én született, édesanyja Péterfi Anna. A X. közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljnál teljesített frontszolgálatot, amikor 1944. július 30-án, közelebbről meg nem határozható helyen eltűnt. Erről szülőfalujában lakó édesapját 1944. augusztus 28-án értesítették.

Marucz Sándor honvéd. Édesanyja Péterfi Borbála, 1921. december 4-én született. A szilágysomlyói 2. székely hegyi huszárszázadhoz vonult be, s ezzel az alosztállyal vonult el hadműveleti területre 1944 áprilisában. Mikuliczynnél jobb karján és combján aknaszilánk érte, de a csapatnál maradt. A sebesülés időpontja nem ismert.

Nuridsány László tartalékos zászlós. 1917. november 5-én született, édesanyja Bede Mária. Mint a 27/III. gyalogzászlóalj páncéltörő-ágyús szakaszának parancsnoka, 1944. június 27-én Kosownál lövedék által alsó lábszár roncsolást szenvedett.

Rabocskai Sándor tartalékos őrvezető. Édesanyja Péter Karolin, 1915. december 4-én született. A 27/I. gyalogzászlóaljhoz vonult be, de a harctérre az 57/I. zászlóalljal került. 1944. április 28-án a felső karja szilánktól sérült. A sebesülés helyére vonatkozó adattal nem rendelkezünk.

Simon Gyula honvéd. 1922. június 21-én született, édesanyja Mihály Borbála. A budapesti 51. páncélvadász zászlóaljjal került ki a Donhoz. A hídfőharcokban igen súlyosan megsebesült: 1942. szeptember 13-án Sztorozsevojénál bal szemét kilőtték, testszerte számos szilánkot kapott.

Szőcs Lajos honvéd. Édesanyja Soós Anna. Születési ideje és csapatteste ismeretlen. 1945. március 19-én Környénél eltűnt.

Szőts Albert honvéd. 1922. október 18-án született, édesanyja Bartha Zsuzsanna. Alakulata nem ismert. 1944. szeptember 7-én Gyergyószentmiklósnál eltűnt, erről id. Szőts Albertet 1944. november 11-én értesítették.

Vajda Sándor honvéd. 1921. szeptember 8-án született Erdős Ilona gyermekeként. A székelyudvarhelyi 27/II. gyalogzászlóaljnál szolgált, a frontra az 57. gyalogezred aknavetőszázadával került ki. Ott súlyos váll-lövést és gerincvelő sérülést szenvedett. Hátraszállították a máramarosszigeti kórházba, de 1944. április 30-án meghalt. Helyben temették el. Erről édesapját 1944. május 15-én értesítették.

Zasug(?) Aladár. Rendfokozata, édesanyja neve, csapatteste ismeretlen. 1912. november 11-én született. Ismeretlen körülmények közt halt meg 1945. február 22-én.

Zoltán Sándor őrvezető. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Költös Ilona. Feltehetően a kézdivásárhelyi 24. határvadász-zászlóalj lovasszakaszánál harcolt, amikor 1944. szeptember 3-án közelebbről meg nem határozott helyen, lövési sérülést szenvedett a bal karján.

Bardocz Vilmos honvéd. 1914. április 25-én látott napvilágot Vinczi Júlianna fiaként. A 27/I. gyalogzászlóaljjal küzdött a keleti harctéren, s 1944. augusztus 17-én szilánktól megsebesült Jamnánál. Beszállították a 2. hegyidandár egészségügyi oszlopához.

Bedő András honvéd. Édesanyja Szőcs Marcella, 1911. február 2-án született. A 27/I. gyalogzászlóaljjal részt vett az erdélyi harcokban és 1944. október 2-án Beresztelkénél aknagránát-találat következtében hősi halált halt. Helyben temették el.

Benedek Sándor honvéd. 1925. március 4-én született, édesanyja Molnár Júlianna. A baróti 13. székely határőr-zászlóaljjal részt vett az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 24-én Nagysajónál fejlövést kapott és hősi halált halt. Ugyanott kísérték utolsó útjára.

Deregán Péter honvéd. Születésének ideje ismeretlen, édesanyja Deregán Virág. A Kolozsváron megalakított 109. tábori őrzászlóalj kötelékében harcolt Erdélyben. 1944. október 6-án megsebesült a Gyalui-havasokban, mely sebesülésbe belehalt. Gyaluban temették el.

Ferencz István honvéd. 1912. december 23-án született, édesanyja Vád Mária. A 27. gyalogezreddel került ki hadműveleti területre, ahol 1944. június 7-én Pistynnél eltűnt.

Gecse Gergely honvéd. Édesanyja Nagy T. Mária, 1910. január 2-án született. A harctérre az 57/I. gyalogzászlóaljjal került ki. 1944. július 24-én Kosownál aknára lépett, melynek következtében az egész alteste szétroncsolódott, s így hősi halált halt.

Gecse Sándor tartalékos honvéd. 1913. február 6-án született, édesanyja Szász Ágnes. Csapatteste ismeretlen. 1944. október 25-én a Nyíregyháza melletti Napkor községnél jobb karján lövés érte.

Jobb Ferenc tizedes. Édesanyja Szőcs A. Júlia, 1921. május 12-én született. A dési 59. utászzászlóaljjal harcolt Erdélyben, amikor 1944. október 12-én eltűnt a Kolozs vármegyei Fejérdnél.

Keresztes Ézsiás tizedes. 1921. november 4-én született, édesanyja Németh Izabella. Állományteste a budapesti 1. gépkocsizó lövészzászlóalj, de az Arad környéki harcokban az aszódi 3. gépkocsizó lövészzászlóalj kötelékében vett részt. 1944. október 29-én eltűnt Kiskunfélegyházánál.

Keresztes Ignác tizedes. Benedek Lujza fiaként született 1920. március 20-án. A 27/I. gyalogzászlóaljjal harcolt az 1944. évi hadműveletekben. 1944. november 5-én Tiszabábolnánál megsebesült.

Keresztes P. László honvéd. Édesanyja Városi Anna, 1913. május 5-én született. Állományteste az 1. székely hegyi tüzérosztály, amelyet az 1944. őszi harcokban átszerveztek 2. székely aknavető tüzérosztállyá. Ettől az alakulattól 1944. november 23-án tűnt el a Zemplén vármegyei Monok községtől délre.

Keresztes Vilmos hadapród szakaszvezető. 1921. július 10-én született Bartha Júliannától. A debreceni 4. bombázórepülő-osztály állományába tartozó katona feltehetően eltévedt gépével és 1943. május 11-én román fogságba jutott.

Keresztes Zsigmond tartalékos honvéd. Születési adatai ismeretlenek. Állományteste az 59. utászzászlóalj volt, s a 9. tábori utász pótszázaddal vett részt az 1944. őszi erdélyi harcokban. 1944. október 22-én eltűnt Kisvárda határában.

Lecske Gusztáv honvéd. 1902. február 17-én született, édesanyja Antal Júlianna. A budapesti 101. műszaki gépzászlóaljnál volt állományban, majd a 103. villamos akadályszakasz katonájaként részt vett Budapest védelmében. 1945. február 15-én(?) tűnt el a fővárosban.

Mihály Zsigmond tizedes. 1920. április 4-én született, édesanyja Váncsa Karolina. Állományteste a 26/II. gyalogzászlóalj volt. A besztercei 26/III. zászlóalj kötelékében védte a hazát, amikor 1945. január 30-án Balatonkenesén haslövés következtében hősi halált halt. Helyben temették el.

Mike György őrvezető. Édesanyja Keresztes Lujza, 1909. március 19-én született. A 27/I. gyalogzászlóaljjal vett részt az 1944. évi hadműveletekben, s november 4-én Tiszadorozsmánál eltűnt.

Miklós Sándor honvéd. 1912. március 10-én született, édesanyja Gróza Anna. A 27/I. gyalogzászlóaljjal vett részt a szovjet elleni háborúban. 1944. május 12-én Pistynnél megszökött.

Müller Sámuel őrvezető. Müller Vilma fiaként született 1919. október 21-én. A kassai 21/I. gyalogzászlóalj kötelékében került a frontra, ahol 1944. július 11-én bokaficammal vették veszteséglistára.

Nagy Imre honvéd. 1913. január 26-án született, édesanyja Szenyes Mária. Az 57/I. gyalogzászlóalj katonájaként vitték ki a Kárpátokba. 1944. augusztus 11-én Babinnál szenvedett fejsérülést aknaszilánktól.

Vitéz nagybaczoni Nagy Károly hivatásos hadnagy. 1920. október 19-én született, édesanyja Nagy Katalin. Mint a szolyvai 3. hegyi tüzérosztály beosztott tisztje küzdött a Kárpátokban. 1944. május 3-án Rungurynál légnyomás érte.

Nagy Márton honvéd. Édesanyja Tikosi Borbála, születési ideje ismeretlen. A szilágysomlyói 3. felderítő-zászlóalj katonája volt. 1943-ban, de közelebbről ismeretlen időben és helyen beteget jelentett, nyaki nyirokcsomó műtétet hajtottak végre rajta.

Sándor József honvéd. 1919. július 10-én született, Mihály Gizella fiaként. A 27/II. gyalogzászlóaljjal részt vett az 1944. évi hadműveletekben. Október 16-án Szaploncánál eltűnt.

Szabó Efraim honvéd. Születési adatai ismeretlenek, csapatteste ugyancsak. 1944. december 9-én meghalt Zalaegerszegen.

Tokos András honvéd. 1908. november 3-án született, édesanyja Cseke Júlia. A gyimesfelsőloki 32. székely határvadász-zászlóaljjal részt vett az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 28-án megsebesült Görgényszentimrénél.

Vedres János honvéd. Édesanyja Petki Anna, 1912. április 4-én született. 1944. október 3-án Beresztelkénél tűnt el a 27/I. gyalogzászlóaljtól.

Albert Andor őrvezető. 1922. július 8-án született Kolumbán Berta fiaként. Csapatteste a székelyudvarhelyi 27/II. gyalogzászlóalj volt. Visszavonulás közben Szaploncánál tűnt el 1944. október 17-én.

Balázsi Endre, rendfokozata, csapatteste ismeretlen. 1914. április 28-án született, édesanyja Kolumbán Etelka. Meghalt 1944. december 15-én.

Balázsi Imre tizedes, címzetes szakaszvezető. Édesanyja Tankó Irén, 1921. december 16-án született. Katonai szolgálatát a székelyudvarhelyi 34. határvadász-zászlóaljnál teljesítette, s azzal vett részt az erdélyi harcokban. 1944. október 22-én csapattestétől megszökött, mely tényről az Olasztelek 144 cím alatti hozzátartozóját, Balázsi Jánost is értesítették.

Bardócz Károly honvéd. Édesanyja Keresztes ?, születési ideje ismeretlen. Csapatteste ugyancsak ismeretlen volt, amikor 1944. december 26-án a szlovákiai Patakalján izületi csúzzal beteget jelentett.

Bartha István tartalékos honvéd. 1904. július 26-án született Bartha Rebekától. 1944. szeptember 8-án tűnt el szülőfalujában a 13. légvédelmi központtól.

Belle Gábor honvéd. Édesanyja Málnási Regina, születési ideje ismeretlen. A sepsiszentgyörgyi 27/I. zászlóaljjal került ki a keleti frontra. 1944. június 15-én Pistynnél szenvedett végtagsérülést aknaszilánktól.

Deák Ferenc honvéd. 1915. január 20-án született, édesanyja Székely Erzsébet. A 27. gyalogezred katonájaként harcolt a Kárpátokban. 1944. augusztus 7-én aknaszilánktól sebesült meg Swiniankánál. Beszállítva a 25. tábori kórházba.

Fodor Imre honvéd. 1907. február 28-án született, édesanyja Demeter Ágnes. A 27/II. zászlóaljjal vett részt a háborúban. 1944. augusztus 10-én Jamnánál légnyomás érte.

Gartner Károly honvéd. Édesanyja Pál Helén, 1922. április 15-én született. A budapesti 1. felderítő-zászlóalj kötelékében vett részt a dél-erdélyi hadműveletekben, amikor 1944. szeptember 13-án elesett az Arad megyei Tornyánál. Halálának oka: lövésből eredő elvérzés. Kevermesen temmették el a VIII. sor 1. sírjába.

Imre András honvéd. 1919. október 21-én született, édesanyja Beke Júlianna. A 34. határvadász-zászlóaljnál szolgált, amikor bevetették az erdélyi harcokba. 1944. augusztus 31-én sebesült meg a Karocsi-tetőn: aknaszilánk érte a vállán.

Kolumbán Árpád tartalékos honvéd. 1898. március 4-én született, édesanyja Bogyor Róza. Állományteste a debreceni VI. gépkocsizó vonatosztály volt, de az 1. lovashadosztály tehergépkocsi oszlopának katonájaként került ki a frontra, a Pripjaty-mocsarak vidékére. Ott tűnt el Taliminovicénél 1944. július 4-én. Erről 1944. augusztus 2-án értesítették édesapját Olaszteleken, a Fő utca 47 szám alatt. A Pest Megyei Járásbíróság 1944. augusztus 15-i dátummal nyilvánította holttá 1949-ben.

Kolumbán Béla honvéd. Édesanyja Markó Lujza, született 1919. február 15-én. A borgóprundi 33. hegyivadász-zászlóalj kötelékében szolgált, amikor kikerült a harctérre. Lucza községnél sebesült meg 1944. május 11-én a fején és a karján, gránátrobbanás következtében.

Kolumbán Béla őrvezető. 1922. június 22-én született, édesanyja Bartha Heléna. A székesfehérvári 4. tábori tüzérosztály katonájaként vett részt az 1944. évi hadműveletekben, amikor november 25-én, közelebbről meg nem határozható helyen, szilánksérülést szenvedett a jobb alszárán.

Kolumbán Gábor honvéd. 1915. június 20-án született, édesanyja Nagy Vilma. Állományteste a 27/II. zászlóalj volt, s ikeralakulatával, az 57/II. zászlóaljjal vett részt a Kárpátok-beli harcokban. 1944. június 9-én Spajowkánál bal lábszárán szilánksérülés érte.

Kolumbán Géza szakaszvezető. Gáspár Irén fiaként látta meg a napvilágot 1919. november 18-án. A 27/II. zászlóaljjal vonult el hadműveleti területre. 1944. augusztus 5-én Mikuliczynnél szívlövés következtében hősi halált halt. Édesapját 1944. augusztus 16-án értesítették fia halálhíréről.

Kolumbán Ignác honvéd. 1910. június 3-án született, édesanyja Bartha Heléna. A tusnádfürdői 59. határvadász portyázóosztály katonájaként vett részt az erdélyi hadműveletekben. 1944. szeptember 11-én tűnt el Székelyudvarhelynél.

Lázár András honvéd. Édesanyja Sólyom Júlia, 1912. január 18-án született. A 27/II. zászlóaljtól szökött meg Besztercénél 1944. október 24-én.

Lengyel Jenő honvéd. 1921. augusztus 28-án született, édesanyja Szente Júlianna. A 34. határvadász-zászlóaljjal került a harctérre. 1944. augusztus 31-én esett el aknatalálat következtében az Úz-völgy téréségében emelkedő Óriástető 1294-es magassági pont védelmében. Az Úz-völgyben temették el.

Lőrinc István továbbszolgáló szakaszvezető. Édesanyja Lázár Ágnes, 1919. augusztus 23-án született. A 27/II. zászlóalj 5. századával vonult el a harctérre. A Kárpátokban zajló küzdelmekben roncsolásos kar- és fejsebesülés érte, melynek pontos helyét és időpontját nem ismerjük. 1944. szeptember 21-én halt meg Máramarosszigeten, s ugyanott is temették el.

Molnár József honvéd. 1921. január 1-jén született, édesanyja Muncz Róza. A 34. határvadász-zászlóalj kötelékében harcolt az Úz-völgyben. 1944. augusztus 31-én aknaszilánk-sérülés következtében hősi halált halt az Óriástetőn. Az Úz-völgyben temették el.

Molnár Sándor tartalékos honvéd. Született 1896. május 5-én, édesanyja Bogdán Anna. A 13. légvédelmi központnál teljesített szolgálatot, amikor szülőfalujában eltűnt 1944. szeptember 8-án.

Páncél Jenő, rendfokozata és születési ideje ismeretlen. Édesanyja Fehér Anna. A 119. útkarbantartó-század katonájaként sérült meg, pontos ideje és helye ugyancsak ismeretlen. Feltehetően a keleti hadszíntéren következett be szolgálatképtelensége, mert az 519. sz. vöröskeresztes hadikórház 1943. január 26-án vette növedékbe fagyással.

Sándor N. Géza honvéd. 1918. június 8-án született Sándor Rebeka fiaként. A 27/II. zászlóaljjal vonult el hadműveleti területre. 1944. május 8-án Pistynnél eltűnt. Erről július 4-én értesítették hozzátartozóját, Sándor N. Lajost.

Ifj. Sándor Jakab honvéd. Édesanyja Kolumbán Rebeka, született 1917. október 5-én. A 27/II. zászlóalj kötelékében szolgált, amikor 1944. október 16-án Szaploncánál eltűnt.

Sükei Sándor tartalékos honvéd. 1896. március 26-án született, édesanyja Székely Róza. A 13. légvédelmi központ katonájaként tűnt el szülőfalujában 1944. szeptember 8-án.

Zajzon Sándor tartalékos honvéd. 1896. május 30-án született Bardócon, édesanyja Dénes Júlianna. 1944. szeptember 8-án a 13. légvédelmi központtól tűnt el.

Gál B. János tizedes. 1920. július 2-án született egy Udvarhely megyei községben, édesanyja Biróth Róza. Az 59. határvadász portyázóosztály katonája volt, amikor 1944. szeptember 3-án az erdővidéki harcokban felsőkar-lövést szenvedett Olaszetelek és Barót között.

Bartha József honvéd. 1907. augusztus 28-án született, édesanyja Nagy Júlia. A csíkszeredai 70. székely határvadászcsoport vonatosztálya katonájaként vett részt az erdélyi harcokban. 1944. október 10-én Szászpénteknél eltűnt.

Dávid Zoltán őrvezető, címzetes tizedes. Mihály Lujza fiaként született 1920. február 11-én. Az 59. határvadász portyázóosztállyal küzdött, amikor 1944. szeptember 18-án eltűnt, közelebbről meg nem határozható helyen. (Veszteségi kartonján ez áll: „eltűnt Sepsiszentgyörgy és Paszmos között.” Az időpont Sepsiszentgyörgyhöz túl kései, Paszmoshoz pedig túl korai, ráadásul Paszmos Beszterce-Naszód vármegyében van, Tekétől északkeletre, tehát a háromszéki fővároshoz nem talál.)

Fábián Béla honvéd. 1911. január 21-én született, édesanyja Incze Teréz. A 27. gyalogezred kötelékében harcolt a Kárpátokban, amikor 1944. augusztus 9-én Jamnánál láblövést kapott.

Farkas János őrvezető. Édesanyja Bogdán Mária, született 1914. január 5-én. A 2. székely aknavető tüzérosztály katonájaként tűnt el csapattestétől 1944. október 6-án, a Kővár vidéki Törökfalu községben.

Gecse Lőrinc honvéd. 1913. január 13-án született, édesanyja Nagy Lídia. A Kászonújfaluban települt 24/2. erődszázad katonája volt, amikor az erőd védelme során 1944. szeptember 3-án aknaszilánktól megsebesült.

Gecse Pál tizedes. 1919. január 25-én született, édesanyja Józsa Berta. A 27/I. zászlóaljtól tűnt el 1944. október 14-én a Szászrégen melletti Kisfülpösön.

Groza György honvéd. Édesanyja Szőcs ?, született 1909. április 19-én. A 27/I. zászlóalj katonájaként vonult el hadműveleti területre. 1944. május 12-én Pistynnél megszökött csapattestétől.

Groza Vilmos honvéd. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Nagy Ida. Állományteste a kolozsvári 9. helyőrségi kórház volt, de a harctérre a nagyváradi 25. gyaloghadosztály egészségügyi oszlopával vonult el. Az erdélyi harcok során, visszavonulás közben tűnt el 1944. október 19-én Mezőbő és Emőd között.

Henter Izsák honvéd. Édesanyja Henter Ágnes, 1911. június 17-én született. Az erdélyi harcokban, mint a 27/I. zászlóalj katonája esett hadifogságba Magyarfülpösnél, 1944. október 4-én.

Incze Albert honvéd. Akácos Ágnes fiaként látta meg a napvilágot 1909. január 4-én. A 27. gyalogezred katonájaként tűnt el a Tisza menti Besenyőteleknél 1944. november 8-án.

Józsa Károly honvéd. 1921. szeptember 21-én született, édesanyja Dávid Leontina(?). A dési 59. utászzászlóalj katonája volt, s 1944. július 20-án az Északkeleti-Kárpátokban lévő Rungurynál sérült meg.

Málnási Albert tizedes. Születési ideje ismeretlen, édesanyja neve úgyszintén. A szilágysomlyói 2. székely hegyi huszárszázad katonájaként sebesült meg 1944. április 25-én Kluczownál, majd hadikórházba szállították.

Nagy Áron őrvezető. Születési ideje neki is ismeretlen, csapatteste ugyancsak. Édesanyja Nagy Amália Júlia. Valamikor 1944 folyamán mandulagyulladással vették beteglajstromba.

Nagy Gergely tartalékos zászlós. 1921. január 25-én született, édesanyja Nagy Homorita(?). Mint az 59. utászzászlóalj tisztje, 1944. június 27-én saját robbantástól sérült meg.

Nagy Vilmos honvéd. Benedek Máriától született 1909. szeptember 1-jén. A 27/II. zászlóaljjal küzdött, s 1944. november 14-én Mezőkövesdnél eltűnt.

Papp József honvéd. 1921. november 24-én született, édesanyja Molnár Irén. A 2. hegyi huszárszázad katonájaként sebesült meg 1944. április 26-án Kluczownál.

Pépel Mihály honvéd. Édesanyja Pépel Anna, született 1921. december 8-án. Ugyancsak a 2. hegyi huszárszázad katonájaként tűnt el 1944. április 26-án Kluczownál.

Szabó Károly honvéd. 1920. augusztus 31-én született Nagy Rebeka gyermekeként. A gyergyótölgyesi 21. székely határvadász-zászlóaljjal részt vett az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 13-án eltűnt a Balázsnyaka-hágó és Ditró közötti Nagyrez-havas térségében.

Szép Zoltán őrvezető. Született 1913. július 3-án, édesanyja Nagy Helén. A 27/I. zászlóaljjal vitték a keleti frontra, ahol Sokolowkánál 1944. június 27-én sebesült meg aknaszilánktól.

Szép Márton szakaszvezető. Édesanyja Szakács Anna, születési ideje ismeretlen. Állományteste a 79. kiegészítő parancsnokság volt, s feltehetően valamely megszálló alakulathoz került ki a harctérre. Annyi bizonyos, hogy 1943. július 2-án beteget jelentett.

Baló József tartalékos honvéd. Édesanyja Demeter Rebeka, születési ideje ismeretlen. 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél tűnt el az oklándi 15. székely határőr-zászlóaljtól. Felesége számára az értesítést erről 1944. december 1-jén állították ki.

Baló Mózes tartalékos honvéd. A fenti személy testvére, születési ideje neki is ismeretlen. Csapatteste, veszteségi adatai és a feleségének szóló értesítés adatai is megyegyeznek a fivéréével.

Benkő József továbbszolgáló szakaszvezető. 1922. június 5-én született, édesanyja Lázár Debóra. A székelyudvarhelyi 34. székely határvadász-zászlóalj katonájaként küzdött, amikor 1944. november 13-án a Tisza-menti Prügy községben fej- és mellsérülés következtében hősi halált halt. E tényről 1944. december 13-án állítottak ki értesítést Székelyszáldobos 62-es szám alatt élő édesanyja részére.

Benkő Vilmos honvéd. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Farkas Elvira. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél eltűnt. Erről feltehetőleg édesapjának, a székelyszáldobosi Benkő Istvának 1944. december 1-jén írtak értesítést.

Bogdán Sándor tartalékos tizedes. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Molnár Lídia. A III. kisebbségi munkásszázadnál szolgált, amikor közelebbről meg nem határozott helyen légnyomás érte 1942. április 20-án.

Borbáth József szakaszvezető. 1921. december 21-én született, édesanyja Baló Róza. A székelyudvarhelyi 27/II. gyalogzászlóaljtól tűnt el 1944. augusztus 6-án Jamná-nál.

Demeter András honvéd. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Kovács Anna. A 15. székely határőr-zászlóalj katonája volt, 1944. szeptember 5-én tűnt el Gyimesbükknél.

Demeter Ezekiás honvéd. Édesanyja Benkő Rebeka, 1921. július 14-én született. A tusnádfürdői 59. határvadász portyázóosztályból felállított 59. határvadász-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban. Marosludasnál tűnt el 1944. szeptember 14-én.

Domokos Ferenc honvéd. Édesanyja Albert Mária, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóalj kötelékében harcolt, amikor 1944. szeptember 9-én eltűnt Gyimesbükknél.

Farkas Domonkos honvéd. Édesanyja Kovács Elvira, született 1924. augusztus 23-án. A kolozsvári 26/I. gyalogzászlóaljjal került hadműveleti területre. Közelebbről nem meghatározható időpontban és helyen aknaszilánktól súlyosan megsebesült a hátán és a hasán. Az bizonyos, hogy 1944. július 31-én Debrecenben hunyt el, s halálának közvetlen oka szívbénulás volt.

Farkas Imre tartalékos szakaszvezető. Édesanyja Csorba Mária, születési ideje nem ismert. A 80. bevonulási központ állományába tartozott, s a III. kisebbségi munkásszázaddal vonult el szovjet hadműveleti területre. 1943. február 13-án (?) tűnt el Szatrij Oszkol és Tim között.

Farkas István honvéd. Édesanyja Kolumbán Julianna, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vetették be az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 5-én tűnt el Gyimesbükknél.

Farkas István I. honvéd. 1914. május 10-én született, édesanyja Bogdán Juliska. A 27/II. gyalogzászlóaljjal került ki a harctérre, ahol 1944. május 13-án Pistyn-nél eltűnt.

Farkas Márton honvéd. 1907. január 15-én született Bogdán Borbálától. Állományteste a sepsiszentgyörgyi X. székely vegyes vonatosztály volt, így feltehetően ezen alakulat valamely mozgósításkor felállított csapattestével került bevetésre az erdélyi harctéren. Torjánál tűnt el 1944. szeptember 10-én.

Farkas Mihály honvéd. 1917. szeptember 29-én született, édesanyja Kolumbán Júlia. A 27/II. gyalogzászlóalj kötelékében harcolt, amikor 1944. június 10-én Kosow-nál saját aknaszilánk érte jobb csípőjét és combját.

Farkas Sándor honvéd. Édesanyja Farkas Mária, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljtól tűnt el 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél.

Farkas Sándor honvéd. Édesanyja Benedek Rebeka, 1918. augusztus 8-án született. A 27/II. zászlóaljjal vonult el hadműveleti területre. 1944. november 7-én Szentistvánnál sebesült meg bombaszilánktól a jobb lábán.

Farkas Samu honvéd. 1920. április 12-én született, édesanyja Kalmulcán (?) Júlia. A kézdivásárhelyi 24. székely határvadász-zászlóaljjal került bevetésre az erdélyi fronton. 1944. szeptember 27-én Idecspataknál sebesült meg lövéstől végtagján és a nyakán.

Gáspár Albert honvéd. 1923. december 27-én látta meg a napvilágot, édesanyja Farkas Julianna. Ismeretlen csapattest kötelékébe volt beosztva, amikor 1945. február 1-jén hősi halált halt az északkelet-németországi Küstrin városánál.

Gáspár Antal honvéd. Édesanyja Kolumbán Margit, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljtól tűnt el 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél.

Gáspár Dániel honvéd. Édesanyja Farkas Júlia, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljtól tűnt el 1944. szeptember 5-én, ugynacsak Gyimesbükknél.

Gáspár Mátyás honvéd. 1920. szeptember 1-jén született, édesanyja Kolumbán Eliza. A várpalotai 201. önálló gyalogzászlóaljjal vett részt az alföldi harcokban, amikor a Szeged melletti Algyőnél 1944. október 13-án aknaszilánktól megsebesült.

Györke Dénes tartalékos honvéd. Édesanyja Miklós Julianna, születésének időpontja ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljtól tűnt el 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél. Erről feleségét 1944. december 1-jén értesítették.

Karácsony Jakab honvéd. 1919. augusztus 27-én született, édesanyja Farkas Mária. A csíkszeredai 70. határvadászcsoport-parancsnokságon (?) teljesített szolgálatot, amikor 1944. október 13-án, ismeretlen helyen eltűnt.

Kolumbán Béla tartalékos honvéd. Édesanyja Kolumbán Lídia, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban, amikor 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél eltűnt. Az értesítést erről 1944. november 1-jén adták ki feleségének.

Kolumbán Dániel honvéd. Édesanyja Lázár Heléna, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban, amikor 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél eltűnt. Az értesítést erről 1944. december 1-jén adták ki édesapjának, Kolumbán Gyulának.

Kolumbán Domokos honvéd. 1920. március 4-én született, édesanyja Gáspár Elvira. A 27/II. gyalogzászlóaljnál szolgált. 1943. április 18-án meghalt Budapesten, gümős agyhártyalob következtében. Édesapját, Kolumbán Gergelyt hivatalosan is értesítették fia elhalálozásáról.

Kolumbán Domokos tartalékos őrvezető. Édesanyja Kolumbán Heléna, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban, amikor 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél eltűnt. Az értesítést erről 1944. december 1-jén adták ki édesapjának (?).

Kolumbán Ferenc tartalékos honvéd. Édesanyja Demeter Ágnes, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban, amikor 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél eltűnt. Az értesítést erről 1944. december 22-én adták ki feleségének.

Kolumbán János honvéd. 1907. október 1-jén született, édesanyja Farkas Ilona. Állományteste bizonyosan a X. székely vegyes vonatosztály volt, azonban nem tudjuk, hogy mely csapattestnél szolgált, amikor 1944. december 20-án a felvidéki Kisveszverés falunál eltűnt.

Kolumbán Márton tartalékos honvéd. Édesanyja Máthé Ilona, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban, amikor 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél eltűnt. Az értesítést erről 1944. december 1-jén adták ki feleségének.

Kolumbán Mihály tartalékos honvéd. Édesanyja Lőrincz Julianna, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban, amikor 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél eltűnt.

Kolumbán Pál tartalékos honvéd. Édesanyja Kovács Rozália, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban, amikor 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél eltűnt.

Kovács Pál őrvezető. 1919. augusztus 21-én született, édesanyja Benedek Mária. Eredeti csapatteste a marosvásárhelyi 27/III. gyalogzászlóalj volt, de a sárbogárdi 18/III. gyalogzászlóaljjal került ki a Don mellé. Közelebbről meg nem határozott helyen tűnt el 1943. január 14-én. Erről édesapját, Kovács Mózest 1943. szeptember 25-én értesítették Székelyszáldoboson.

Lázár András tartalékos honvéd. 1911. április 23-án született, édesanyja Valáli Mária. Állományteste a X. székely vegyes vonatosztály volt, de a marosvásárhelyi 69. székely határvadászcsoport egészségügyi oszlopával vett részt az erdélyi harcokban. 1944. október 10-én Besztercén megszökött csapattestétől.

Lázár Péter tartalékos honvéd. Édesanyja Székely Rebeka, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban, amikor 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél eltűnt. Az értesítést erről 1944. december 1-jén írták meg feleségének.

Lázár Sándor honvéd. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Bogyó Rozália. A 27/II. gyalogzászlóalj katonájaként tűnt el Jamná-nál 1944. augusztus 6-án.

Lázár Vilmos honvéd. 1920. március 7-én született Valáli Máriától. A 34. határvadász-zászlóaljjal vetették be az erdélyi harcokban. 1944. augusztus 31-én gránátszilánktól sebesült meg az Úz völgyében.

Lőrincz Sándor tartalékos honvéd. Édesanyja Molnár Lídia, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóalj katonájaként vett részt az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 10-én, feltehetően Gyimesbükk térségében sebesült meg karlövéstől.

Miklós Gábor tartalékos honvéd. Édesanyja neve Kovács Lídia (vagy Linda), születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban, amikor 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél eltűnt. Az értesítést erről 1944. december 2-án írták meg feleségének.

Nyikó Miklós honvéd. 1919. szeptember vagy november 9-én Kolumbán Lídia gyermekeként született. A 34. határvadász-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban. Személyéről kétféle veszteségi adat maradt fenn. Egyfelől az, miszerint 1944. szeptember 5-én a Csíkbánkfalvától keletre fekvő 1297 méteres Óriástetőn aknaszilánktól megsebesült. A másik szerint tüdőlövés következtében halt hősi halált ugyanezen a napon Csíkszentmártonban. A szomorú esemény legvalószínűbb lefolyása az lehetett, miszerint kapott egy nem halálos aknaszilánksebet, majd nem sokkal később egy tüdőlövést is, mellyel ugyan beszállították a csíkszentmártoni segélyhelyre, de ott belehalt súlyos sebébe.

Román Mihály honvéd. Édesanyja Román Borbála, születési ideje ismeretlen. Az első veszteségi adat szerint csapattestétől, a 27/II. gyalogzászlóaljtól megszökött 1944. október 14-én, a karton szerint a feltételezett dezertálás pontos helye nem ismert. Édesapját, Román Mihályt jóval a háború után, 1949. szeptember 26-án már arról értesítették Magyarországról, hogy fia eltűnt.

Simó Mátyás honvéd. Születési ideje nem ismert, édesanyja Lázár Heléna. A 15. székely határőr-zászlóaljtól tűnt el 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél. Erről feleségét, Simó Júliát 1944. december 1-jén értesítették.

Szakáts Gyula honvéd. 1917. július 30-án született Benkő Julianna fiaként. A 27/II. gyalogzászlóaljjal volt kint a harctéren, amikor 1944. augusztus 29-én Jamná-nál megbetegedett.

Trinka (?) Simon honvéd. Édesanyja Bogdán Julianna, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljtól tűnt el 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél. Erről Trinka Tódort 1944. december 1-jén értesítették.

Valáli Albert tartalékos honvéd. Édesanyja Farkas Mária, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljtól tűnt el 1944. szeptember 9-én Gyimesbükknél. Erről feleségét 1944. december 1-jén értesítették.

Valáli Gyula tartalékos őrvezető. Édesanyja Czimbor Mária, születési ideje nem ismert. A 15. székely határőr-zászlóaljtól tűnt el 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél. Erről feleségét 1944. december 1-jén értesítették.

Valáli Vilmos honvéd. 1919. október 26-án született, édesanyja Simó Karolina. A 27/II. gyalogzászlóaljjal vonult a harctérre. 1944. augusztus 3-án Jamna községnél jobb alkarján szilánktól sebesült.

Vékony Illés honvéd. 1922. október 18-án született Vékony Mária fiaként. A 34. határvadász-zászlóaljjal vett részt szűkebb hazája védelmében, amikor aknagránáttól találva 1944. október 1-jén hősi halált halt Disznajónál. Erről édesapját november 10-én értesítették.

Bódi Sándor honvéd. 1922. február 4-én született, édesanyja Bódi Mária. A 13. légvédelmi központ katonája volt, amikor 1944. szeptember 8-án ismeretlen helyen eltűnt.

Borka György honvéd. Édesanyja Szabó Róza, 1919. június 8-án született. Első szolgálati helye a M. kir. Honvédségben a besztercei 2. hegyi tüzérosztály lehetett. Erre abból következtetünk, hogy állományteste eltűnésekor, 1944. november 22-én, a 2. hegyitüzér pótosztály volt. Csapattesteként akkor az erdélyi 1. hegyidandár törzsszázada volt megjelölve, a veszteség helye ismeretlen.

Budai János honvéd. Édesanyja Almágyi Ilona, születési időpontja ismeretlen. A kolozsvári IX. gépkocsizó vonatosztályhoz vonult be katonai szolgálatra, majd beosztották a hadseregközvetlen 103. üzemanyagszállító gépkocsioszlophoz, amellyel kikerült a keleti harctérre, a Don folyó térségébe. 1943. január 28-án tűnt el Kasztornojénál.

Budai Tamás honvéd. 1921. január 13-án született Szász Borbála gyermekeként. Székelyudvarhelyre vonult be a 27/II. gyalogzászlóaljhoz. A harctérre az ikeralakulattal, az 57/II. zászlóaljjal került ki. Az Északkeleti-Kárpátokban, közelebbről nem meghatározott helyen jutott hadifogságba 1944. július 5-én. Erről hozzátartozóját, a köpeci Benedek Gyulát 1944. július 31-én értesítették.

Csutka János honvéd. 1913. június 21-én született Lőrinc Ágnestől. A sepsiszentgyörgyi 27/I. gyalogzászlóaljjal került ki a Kárpátok előterébe. 1944. június 8-án Pistyn-nél a fején és hátán aknatalálat érte, hősi halált halt.

Erdő (?) Imre honvéd. Édesanyja Erdős Sára, született 1915. június 18-án. A borgóprundi 33. hegyivadász-zászlóaljjal került ki a harctérre. 1944. május 9-én hősi halált halt Jablonow-nál.

Gyerő György honvéd. 1919. január 2-án született Kocsis Róza fiaként. A tusnádfürdői 59. határvadász portyázóosztályhoz vonult be katonai szolgálatra. Az osztályból alakított 59. határvadász-zászlóaljjal került bevetésre az erdélyi harcokban. Marosludasnál sebesült meg aknaszilánktól 1944. szeptember 12-én.

Gyerő József szakaszvezető. 1919. június 5-én született, édesanyja Máthé Anna. A 27/I. gyalogzászlóalj kötelékében szolgált, amikor 1944. december 29-én vakbélgyulladással beteget jelentett. A veszteség helyeként egy Harsa nevű település van megjelölve, ilyen azonban nem létezik a Kárpát-medencében.

Hódi Lajos honvéd. Édesanyja Barabás Júlia, 1924. június 16-án született. A sepsiszentgyörgyi 11. székely határőr-zászlóaljjal vonult el a frontra. 1944. augusztus 27-én eltűnt, feltehetően az Úz-völgyben.

Huszár János őrvezető. 1920. február 20-án született, édesanyját Tóth Juliannának hívták. A székelyudvarhelyi 34. székely határvadász-zászlóaljban szolgált, s 1944. október 16-án megszökött csapattestétől.

Huszár Mózes őrvezető. 1920. május 28-án született, édesanyja Csatka Julianna. Az 57/II. gyalogzászlóaljjal vonult el hadműveleti területre. 1944. augusztus 11-én hősi halált halt Mikuliczyn-nél.

Karácsonyi Sámuel honvéd. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Mózes Mária. 1944. szeptember 25-én meg nem határozott helyen jelentett beteget vesegyulladással. Csapattestéül ekkor az 5. könnyű hadosztály tüzérezrede volt feltüntetve – tévesen.*

Kocsis András tartalékos honvéd. Édesanyja Sogyeh (?) Mária, született 1915. január 16-án. A nagykárolyi 25/III. gyalogzászlóaljjal vonult el a harctérre és 1944. július 27-én sebesült meg a Rokieta magaslaton.

Kornis János honvéd. 1921. január 3-án született, édesanyja Kornis Borbála. A 27/II. gyalogzászlóaljjal került ki az Északkeleti-Kárpátok előterébe. 1944. június 26-án bal combján lövéstől sebesült Kosow-nál.

Szabó András tartalékos honvéd. Édesanyja Tóth Júlianna, s 1911. február 27-én született. A szilágysomlyói 2. székely hegyi huszárszázaddal vett részt a Kárpátok-beli 1944-es tavaszi harcokban. 1944. április 26-án Kluczow-nál megsebesült.

Szász Márton M. honvéd. Édesanyja Oprea Róza, született 1915. december 23-án. A 33. hegyivadász-zászlóaljjal vetették be az Északkeleti-Kárpátok előterében. 1944. április 14-én eltűnt Luczky-nál.

Tóth András továbbszolgáló szakaszvezető. 1921. július 27-én született Fazekas Ilonától. Eredeti csapatteste a 27/I. gyalogzászlóalj volt, de az ikeralakulattal, az 57/I. zászlóaljjal szállították ki a harctérre. 1944. április 28-án jobb csuklóján és alkarján lőtt sebbel szállították hátra Kuty-nál.

Ambrus Péter tartalékos zászlós. Édesanyja Szász Mária, születési ideje ismeretlen. Eredetileg feltehetően az oklándi 15. székely határőr-zászlóalj kötelékében szolgált. 1945. március 19-én esett el a dunántúli harcokban, Kecskédnél.

Andorkó Albert tartalékos honvéd. Születési ideje nem ismert, édesanyja Sándor Eszter. A 15. székely határőr-zászlóaljnál katonáskodott, amikor 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél, a Fekete-erdő 1441-es magassági pont közelében ellenséges támadás alatt eltűnt.

Andorkó D. András tartalékos honvéd. Születési ideje nem ismert, édesanyja Ilkei Anna. A 15. székely határőr-zászlóalj kötelékébe tartozott, 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél, a Fekete-erdő 1441-es magassági pont közelében eltűnt.

Csorba Miklós ismeretlen rendfokozatú egyén. Születési ideje ugyancsak ismeretlen, édesanyja Rápolti Mária. Ismeretlen csapattesttől, meg nem határozott helyen és időben tüdőtágulással vették beteglajstromba.

Demeter Ferenc tartalékos honvéd. Édesanyja Varga Anna, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóalj kötelékébe tartozott, 1944. szeptember 5-én Gyimesbükk térségében, a Fekete-erdő 1441-es magassági pontnál eltűnt.

Dimény Ferenc honvéd. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Dimény Rebeka. A 15. székely határőr-zászlóalj kötelékébe tartozott, 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél eltűnt.

Dimény János honvéd. 1908. szeptember 21-én született, édesanyja Molnár Mária. A marosvásárhelyi 27. székely gyalogezreddel került ki a harctérre. 1944. augusztus 7-én Sviniankánál kar- és mell-lövés következtében hősi halált halt.

Dregus István őrvezető. 1920. március 4-én született, édesanyja Bokor Borbála. A székelyudvarhelyi 27/II. gyalogzászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban. 1944. október 16-án Szaploncánál eltűnt.

Farkas Imre honvéd. Édesanyja Szőcs Ágnes, született 1913. június 24-én. Eredetileg a 27/II. gyalogzászlóaljhoz vonult be tényleges katonai szolgálatra, majd az ikeralakulattal, az 57/II. zászlóaljjal került ki a harctérre. Mikuliczynnél 1944. augusztus 11-én szilánktól megsebesült a dereka jobb oldalán.

Farkas Sándor tartalékos honvéd. 1904. július 28-án született Szakács Emíliától. A 13. légvédelmi központnál szolgált, s 1944. szeptember 8-án szülőfalujában eltűnt.

Gábor György honvéd. 1912. július 12-én született, édesanyja Rápolti Júlia. A 27/II. gyalogzászlóaltól szökött meg 1944. október 17-én Szaploncánál.

Gál Imre honvéd. 1917. március 3-án született, édesanyja Kovács Júlia. Az 57/II. gyalogzászlóaljjal került ki a harctérre. 1944. augusztus 9-én Mikuliczynnél szilánksérülést szenvedett.

Gál Mihály honvéd. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Koncz Julianna. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vett részt az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 10-én eltűnt Gyimesbükknél.

Ilkei Elek honvéd. 1902. augusztus 16-án született, édesanyja Soós Rebeka. A 15. székely határőr-zászlóaljnál szolgált, 1945. március 17-én a Komárom megyei Szák községben beteget jelentett.

Ilkei Sándor tartalékos honvéd. Édesanyja Andorkó Júlia, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljtól tűnt el 1944. szeptember 10-én. A veszteségről december 2-án értesítették a vargyasi Ilkei Sándornét, mely hivatalos irat a hadihelyzet miatt már nyilvánvalóan nem érhetett el a címzetthez.

Imecs Lajos tartalékos honvéd. Soós Rozáliától született ismeretlen időpontban. 1944. szeptember 9-én tűnt el a 15. székely határőr-zászlóaljtól Gyimesbükknél. A veszteségről december 2-án értesítették feleségét, mely hivatalos irat a hadihelyzet miatt már nyilvánvalóan nem érhetett el a címzetthez.

Imre András honvéd. Édesanyja Máthé Julianna, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóalj kötelékében harcolt Erdélyért, amikor 1944. szeptember 10-én szovjet hadifogságba esett Gyimesbükkön. A veszteségről december 1-jén értesítették édesanyját, mely hivatalos irat a hadihelyzet miatt már nyilvánvalóan nem érhetett el a címzetthez.

Imre Lajos honvéd. 1922. május 4-én született, előbbi testvére. Csapatteste a 22/II. gyalog tábori pótzászlóalj volt, amikor 1945. január 19-én eltűnt a felvidéki Kisida falunál.

Jakab István tartalékos honvéd. 1909. június 22-én született, édesanyja Román (?) Anna. A 13. légvédelmi központ katonája volt, 1944. szeptember 8-án eltűnt Homoródújfalunál.

vitéz Jakab Mihály tartalékos őrvezető. Születési ideje ismeretlen, édesanyja Jankó Katalin. A 15. székely határőr-zászlóaljnál szolgált, 1944. szeptember 5-én tűnt el Gyimesbükk és a Fekete-erdő 1441-es magassági pont között. Erről szülőfalujában lakó felelségét értesítették.

Kosztándi György honvéd. Édesanyja Bencző Julianna, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljjal került bevetésre és 1944. szeptember 5-én eltűnt Gyimesbükknél. A veszteségről december 2-án értesítették édesapját, mely hivatalos irat a hadihelyzet miatt már nyilvánvalóan nem érhetett el a címzetthez.

Kovács Ferenc honvéd. Édesanyja Kovács Rebeka, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljnál szolgált, 1944. szeptember 5-én Gyimesbükk és a Fekete-erdő 1441-es magassági pont között eltűnt.

Kovács Jenő tizedes. 1921. december 24-én született, édesanyja Veiget (?) Lenke. A 27/I. gyalogzászlóaljjal vett részt a II. világháború harcaiban. 1944. november 12-én Mezőkövesd térségében eltűnt.

Lakatos Bálint tartalékos honvéd. Édesanyja Eötvös Borbála, születésének időpontja ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóalj katonájaként 1944. szeptember 5-én hát- és tüdőlövést kapott Gyimesbükknél.

László Domokos honvéd. 1922. február 18-án született Veres Judittól. Eredetileg a 34. határvadász-zászlóaljnál szolgált. 1945. január 30-án halt meg Huszárpusztán, ismeretlen okból.

Máthé István tartalékos honvéd. Születésének ideje nem ismeretes, édesanyja Simon Julianna. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vetették be az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 5-én eltűnt Gyimesbükknél. A veszteségről december 2-án értesítették feleségét, mely hivatalos irat a hadihelyzet miatt már nyilvánvalóan nem érhetett el a címzetthez.

Máthé Sándor tartalékos honvéd. Születésének ideje nem ismeretes, édesanyja Szabó Julianna. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vetették be az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 9-én eltűnt Gyimesbükknél. A veszteségről december 1-jén értesítették feleségét, mely hivatalos irat a hadihelyzet miatt már nyilvánvalóan nem érhetett el a címzetthez.

Máthé Sándor B. tartalékos honvéd. Születésének ideje nem ismeretes, édesanyja Ilkei (?) Julianna. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vetették be az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 5-én eltűnt Gyimesbükknél.

Miklós Ferenc tartalékos honvéd. Születésének ideje nem ismeretes, édesanyja Zátor (?) Éva. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vetették be az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 5-én eltűnt Gyimesbükknél.

Miklós Ferenc honvéd. 1921. június 19-én született, édesanyja Román (?) Júlia. Az erdélyi harcok során 1944. október 22-én megszökött a 34. határvadász-zászlóaljtól.

Pál Miklós honvéd. 1912. november 25-én született, édesanyja Tamás Mária. A 27/II. gyalogzászlóaljjal került ki a Kárpátokba, ahol 1944. augusztus 8-án Jamnánál eltűnt.

Pank Vilmos. 1879. december 26-án született, édesanyja neve ismeretlen. Feltehetően zsidó származású polgári egyénként került ki a Német Birodalomba. 1944. december 7-én meghalt a Mauthausen-i koncentrációs táborban.

Péter Vilmos tartalékos honvéd. Édesanyja Péter Ida, születési ideje ismeretlen. A marosvásárhelyi 27/III. gyalogzászlóaljhoz vonult be. Az erdélyi harcok idején, 1944. október 11-én Vindánál tűnt el csapattestétől.

Ráduly János honvéd. 1920. július 16-án született, édesanyja Jankó Lina. A tusnádfürdői 59. határvadász portyázóosztálynál szolgált, majd a belőle alakított határvadász-zászlóaljjal vetették be az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 16-án aknaszilánktól szenvedett kéz- és lábsérülést Marosludasnál.

Rápolti András honvéd. Születésének időpontja ismeretlen, édesanyja Szőcs Anna. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vetették be az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 5-én eltűnt Gyimesbükknél. A veszteségről december 2-án értesítették édesanyját, mely hivatalos irat a hadihelyzet miatt már nyilvánvalóan nem érhetett el a címzetthez.

Rápolti György tartalékos honvéd. Születésének időpontja ismeretlen, édesanyja ugyancsak Szőcs Anna. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vetették be az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 5-én eltűnt Gyimesbükknél. A veszteségről december 2-án értesítették édesanyját, mely hivatalos irat a hadihelyzet miatt már nyilvánvalóan nem érhetett el a címzetthez.

Román Árpád tartalékos honvéd. 1909. augusztus 2-án született, édesanyja Ilkei Rebeka. A 13. légvédelmi központ katonájaként tűnt el 1944. szeptember 8-án Homoródújfalunál.

Román Mihály honvéd. 1908. március 15-én született Máthé Júliától. A 27/II. gyalogzászlóaljjal vetették harcba. 1944. október 14-én Hordónál megszökött csapattestétől.

Soós Ferenc tartalékos tizedes. Édesanyja Máthé Mária, születésének ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vonult el a harctérre. 1944. szeptember 15-én eltűnt Gyimesbükk közelében, a Fekete-erdő 1441-es magassági pontnál.

Sütő Albert honvéd. Édesanyja Dregus Ilona, születésének ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vonult el a harctérre. Feltehetően Gyimesközéploknál tűnt el 1944. szeptember 15-én.

Sütő Károly honvéd. 1919. február 7-én született, édesanyja Sütő Julianna. A 27/II. gyalogzászlóaljtól tűnt el 1944. október 20-án Sárköznél.

Székely Miklós tartalékos őrvezető. Születésének ideje ismeretlen, édesanyja Miklós Rebeka. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vonult el a harctérre. 1944. szeptember 9-én eltűnt Gyimesbükknél. A veszteségről december 1-jén értesítették feleségét, mely hivatalos irat a hadihelyzet miatt már nyilvánvalóan nem érhetett el a címzetthez.

Szente Imre honvéd. Édesanyja Székely Rebeka, született 1913. február 16-án. A 27/II. gyalogzászlóaljhoz vonult be katonai szolgálatra, a harctérre az 57/II. ikerzászlóaljjal került. 1944. június 19-én Kuty-nál szilánksérülés következtében hősi halált halt. Édesanyját fia halálhíréről július 15-én értesítették.

Szőcs József honvéd. Édesanyja Rápolti Borbála, születésének időpontja ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóalj katonája volt, a Gyimesekben vett részt a harcokban. 1944. szeptember 8-án Hidegségnél láblövést kapott.

Szőcs Péter honvéd. Édesanyja Szőcs Anna, születésének időpontja ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóalj katonája volt, a Gyimesekben vett részt a harcokban. 1944. szeptember 5-án tűnt el, feltehetően Gyimesközéploknál.

Tánczos Sándor honvéd. Édesanyja Agya (?) Anna, születési ideje ismeretlen. A 15. székely határőr-zászlóaljjal vetették be az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 5-én Gyimesbükknél láblövést szenvedett.

Trinfa Miklós honvéd. Deák Rebekától született, általunk nem ismert időpontban. A 27/II. gyalogzászlóalj kötelékében került ki a harctérre. 1944. augusztus 8-án Jamna községnél eltűnt.

Varga József honvéd. 1909. február 24-én született, édesanyja Dimény Mária. A 27/II. gyalogzászlóalj kötelékében vetették be a Kárpátokban. Valamely alsó végtagján telepített aknától (?) szenvedett sérülést 1944. augusztus 10-én, Jamna községnél.

Besenyei Lajos tartalékos honvéd. 1904. november 8-án született Sarkadon, édesanyja Nagy Zsófia. A 124. útkarbantartó századtól tűnt el 1944. szeptember 11-én. E tényről október 14-én értesítették hozzátartozóját Budapesten, a IX. kerület Viola u. 37/b. szám alatt.

Brázda József tartalékos tizedes. Egy Bihar vármegyei településen született 1898. október 1-jén, édesanyja Lecián Mária. A 124. útkarbantartó századtól tűnt el 1944. szeptember 11-én. Erről legutolsó lakcímére, Földesre, 1944. október 17-én küldtek értesítést.

Dán János tartalékos honvéd. 1902. július 28-án született Tasnádon, édesanyja Barnosics Mária. A 124. útkarbantartó századtól tűnt el 1944. szeptember 11-én, „a parancs téves értelmezése miatt”.

Farkas Sándor tartalékos honvédet lásd a születés helye szerinti veszteségi felsorolásban.

Henter Lajos tartalékos honvéd. Kőszegremetén született 1905. június 23-án, édesanyja Koncz Borbála. A 124. útkarbantartó századtól 1944. szeptember 11-én tűnt el „a parancs téves értelmezése folytán”.

Jocsik Ferenc tartalékos honvéd. Érsekújváron született ismeretlen időpontban, édesanyja Lénárt Anna. Csapatteste ugyancsak ismeretlen, amikor 1944. szeptember 3-án gyomorgörcs tüneteivel beteget jelentett.

Juhász János tartalékos őrvezető. Édesanyja Váncsa Anna, született Szatmárnémetiben, 1899. július 18-án. A 124. útkarbantartó századtól tűnt el 1944. szeptember 11-én.

Kolumbán Sándor tartalékos honvéd. 1892. május 15-én született Székelyszáldoboson, édesanyja Gáspár Borbála. A 124. útkarbantartó századtól tűnt el 1944. szeptember 8-án.

Lakatos Gusztáv tartalékos tizedes. 1899. október 15-én született a Szatmár vármegyei Mérk faluban, édesanyja Balázs Borbála. A 124. útkarbantartó századtól tűnt el 1944. szeptember 11-én. A veszteségről szülőfalujában élő hozzátartozóját október 18-án értesítették.

Mokk Ferenc tartalékos honvéd, címzetes őrvezető. Alsóhomoródon született Szatmár vármegyében, 1900. augusztus 20-án, édesanyja Link Veronika. A 124. útkarbantartó századtól tűnt el 1944. szeptember 11-én. A veszteségről 1944. október 14-én értesítették az Erdőd, Petőfi u. 10. szám alatt lakó hozzátartozóját.

Páskuj Andor tartalékos honvéd, címzetes őrvezető. Édesanyja Heremiás Teréz, született 1903. június 8-án Nagyváradon. A 124. útkarbantartó század katonájaként 1944. szeptember 3-án bokatörést szenvedett.

Pintye Sándor tartalékos honvéd. 1903. július 3-án született a Szatmár vármegyei Nagykolcs községben, édesanyja Kocsis Zsuzsanna. A 124. útkarbantartó századnál szolgált, amikor 1944. szeptember 3-án román hadifogságba esett. Szatmárnémeti, Bodrog u. 1. szám alatt lakó hozzátartozóját október 16-án értesítették e tényről.

Szabó Károly tartalékos honvéd. Torján született 1917. január 6-án, édesanyja Minka Mária. A 124. útkarbantartó századtól tűnt el 1944. szeptember 11-én.

Téglás Sándor tartalékos honvéd. 1907. február 12-én született Koltón, édesanyja Papp Berta. A 124. útkarbantartó századnál szolgált, amikor 1944. szeptember 3-án román hadifogságba esett. E tényről október 14-én értesítették koltói hozzátartozóját.

Cs. Tóth János tartalékos őrvezető, címzetes tizedes. 1916. február 8-án született a Zemplén vármegyei Monok községben, édesanyja Virág Mária. 1944. szeptember 9-én légibomba-találat következtében a 26. határvadász-zászlóalj katonájaként halt hősi halált. Feleségét október 24-én értesítették a szomorú hírről.

Tóth Sándor honvéd. 1919. szeptember 17-én született Felsősófalván, édesanyja Sófalvi Julianna. A sepsiszentgyörgy-uzoni 26. székely határvadász-zászlóalj kötelékében vett részt az erdélyi harcokban. 1944. szeptember 11-én gránátszilánktól sebesült meg a lábán.

Vass Albert tartalékos honvéd. 1904. március 20-án született a Szatmár vármegyei Avasújvárosban, édesanyja Kurpé Etel. A 124. útkarbantartó századtól tűnt el 1944. szeptember 11-én. A veszteségről 1944. október 18-án értesítették szülővárosában lakó hozzátartozóját.

Zoltán Miklós továbbszolgáló szakaszvezető. 1904. március 16-án született a Szatmár vármegyei Mérk faluban, édesanyja Jakab Erzsébet. A 124. útkarbantartó századtól tűnt el 1944. szeptember 11-én, „a parancs téves értelmezése folytán”. A veszteségről szülőfalujában élő hozzátartozóját október 14-én értesítették.

Karácsony János tizedes. 1921. augusztus 16-án született, édesanyja Bedő Julianna. A 27. székely gyalogezrednél küzdött (állományteste a 27/I. gyalogzászlóalj volt), amikor 1944. október 8-án Mezőkövesdnél eltűnt.

[Megjelent az Erdővidéki Lapok 2003. szeptember (IV. évf. 2. szám) – 2005. szeptemberi (VI. évf. 3. szám) számaiban, összesen kilenc folytatásban.]

* Kistáj a Székelyföldön. Keletről a Baróti-hegység, észak-északkeletről a Déli-Hargita, nyugatról pedig a Persányi-hegység határolja, tulajdonképpen a délre elterülő Barcasági-medence északi nyúlványa. Területéhez 25 település tartozik.

* A nyomtatásban megjelent cikksorozat a kettőnk neve alatt lett közölve az Erdővidéki Lapokban.

* A Zöld Istvánra vonatkozó adatokat kiegészítettük a Hadtörténelmi Levéltárban található AKVI 2425/1897. számú személyi okmánygyűjtőjében található anyagokkal.

* Ebben az időpontban 5. könnyű hadosztály nem létezett a M. kir. Honvédségnél. A meglévő 5. tartalék hadosztály és 5. tábori póthadosztály tüzérsége osztálykötelékbe volt szerveze.

Ágostonfalva (születés helye szerint)

Apáca (születés helye szerint)

Gál Gyula tartalékos honvéd. Édesanyja Gál Margit, 1919. október 24-én született. A sepsiszentgyörgyi 57/III. gyalogzászlóaljtól (a 27/III. zászlóalj ikeralakulata volt) ekcémás megbetegedése miatt került hátra 1944. július 11-én.

Henter Lajos tartalékos honvéd. Kőszegremetén született 1905. június 23-án, édesanyja Koncz Borbála. A 124. útkarbantartó századtól 1944. szeptember 11-én tűnt el „a parancs téves értelmezése folytán”.