Sok helyen Aranysarkantyús Lovagrend-ről írnak

Soha sem volt (a Monarchiában) Aranysarkantyús Lovagrend
Nem volt sem rendi szervezetük, sem nagymesterük.

Tükör fordítással: aranysarkantyú lovagjává

"Kedves dr. Wekerle !

Elhatároztam, hogy emlékjelvényt alapítok azok számára, kiket Szent István koronájával való megkoronáztatásom emlékezetes napján aranysarkantyús vitézekké avattam."

..........

Kelt Badenben, 1918. évi április hó 10-én.
                                                                 Károly s.k.

Felsorolásokban 21 és 51 fő között minden szám előfordul.
A Koronázási Album, de még a koronázásról szóló országgyűlési beszámoló is az újságban 1916.12.23-án megjelent névsort veszi figyelembe.

A király pedigúj méltóságának jogát első ízben gyakorolva, a háborúban különösen kitűnt huszonnégy magyar tisztet Szent István pallosával aranysarkantyús vitézzé ütötte.

Horthy M: Emlékirataim 1953 Buenos Aries

Am 2. Januar 1917 fand dann in Budapest die Krönung des neuen Königs Karl statt. Mitten im Kriegc stehend, und erschüttert von groβen inneren Spannungen, hatt sich Budapest dennoch pompös zurecht gemacht, um Karl nach dem alten Ritual mit der Stefanskrone zum König von Ungarn zu krönen. … Während der Zeremonie schlug der Köníg 30 Männer mit dem Schwert des Heiligen Stephan zu Rittern der Goldenen Sporen, eíner Auszeichnung, die nur anläβlich von Krönungen auf Vorschlag des Ministerpräsidenten verliehen wurde.

Geza Andreas von Geye: Sándor Wekerle Oldenburg 1993

A ténylegesen avatott 47 fő névsora az 1917. évi Tiszti cím és névtárban jelent meg.

(Az 1941-43 éviekben tévesen Andrássy Imre helyett Almásyt írtak)

Az 1916.12.23-án megjelent névsorhoz képest öt személy esetében van változás. Négyen nem kerültek avatásra, egy főt pedig december 24 után vettek fel az  avatandók közé.

(A koronázás dátumát is tévesen közli a szerző.)

A harctéren kimagasló katonai érdemeket szerzett fiatal tartalékos tiszteket terjesztett fel a miniszterelnök..

A megfogalmazott  szempont nem minden esetben teljesült.

A felterjesztettek között:

7 fő Arany vitézségi éremmel rendelkezett, ( de 220 ilyen tartalékos zászlós volt)
ugyanakkor
voltak olyanok, akik "csak"
egy Katonai érdeméremmel, vagy "csak"
egy I. oszt. ezüst vitézségi éremmel voltak kitüntetve.

Poppr az 5 vitézségi érmével a névsor közzététele után került az avatandók közé.
 

Szóval véget ért a koronázás és már csak a befejező templomi aktus következett: az aranysarkantyús vitézek, helyesebben lovagok avatása. Előbb a nagy nevek jöttek, a nagy gálák, azután az én embereim. Tudniillik úgy határoztak, hogy a háború legszebben dekorált tisztjeit is lovaggá ütik. Ezeknek persze nem volt díszmagyarjuk, ezeket nekem kellett felöltöztetnem! Rögtön tudtam mit kell tennem! Nem öltöztettem fel őket!
....
jöjjenek úgy, mintha a lövészárokból jönnének, csukaszürkében, kikefélve, de kopottan, megbarnult szíjakkal, lövészárkot látott bakancsban.

Illés Endre: " A dilettáns" című arcképvázlatából

A blúza mindenkinek telis-teli volt vitézségi éremmel, signummal, rendjellel.

Bánffy

A magyar nyelvű alapító okiratban: "... Szent István koronájával való megkoronáztatásom emlékezetes napján aranysarkantyús vitézekké avattam." szerepel, és nem az, hogy: lovaggá avattam, vagy lovaggá ütöttem.

Nem voltak "nagy nevek", mindannyian tartalékos katonatisztek voltak, akik  az összes, koronázási ceremóniára kirendelt katonatiszt egységes öltözetében voltak kötelesek megjelenni (de ezt nem a koronázási ünnepségek főszervezője határozta meg):

"Az előírt menetöltözet valamennyi törzs- és főtiszt részére a következő: tábori szürke sapka a lovasságnál. Lovas tüzérségnél tábori szürke viaszkos vászonnal borított csákó, illetve sisak és sapka, tábori szürke zubbony, tábori szürke köpönyeg, lovasságnál köpönyeg helyett huszároknál tábori szürke bekecs, dragonyosoknál tábori zöld szőrmés kabát, ulánusoknál tábori zöld szürkés ulánka, tábori szürke pantalló, lovasítottak részére tábori szürke lovaglónadrág, huszártiszteknél tábori szürke magyar nadrág, barna bőrtopán, lovasítottak részére még barna bőr lábszárvédő. Sarkantyús huszártisztek részére huszársarkantyú, tüzértiszteknek fölcsatoló sarkantyú. A gyalogsághoz vagy más fegyvernemhez beosztott lovasított tiszteknek pedig gyalogsági sarkantyú és szürke kesztyű, gyalogtiszti kard. Lovasságnál. tüzérségnél és vonatcsapatoknál lovastiszti kard, kardkötő, kardbojt, bőröv. A tábori öltözet ugyanaz, mint a menetöltözet, csakhogy ismétlő pisztoly és pisztolytáska is viselendő.
Azok az urak, a kik aranysarkantyús vitézzé avattatnak föl, tábori öltözetben jelennek meg a legfelsőbb kitüntetéseiket a szertartás tartama alatt a köpenyre kitűzve viselik."
(Szász Pál erdélyi képviselő t.főhadnagy díszmagyarban vett részt az avatáson.)

A blúz és a köpeny talán nem keverendő.

A hagyományoknak megfelelően aranysarkantyús vitézeket avatott fel a király, akiknek vállát Szent István kardjával három ízben illette. A harctéren kimagasló katonai érdemeket szerzettek közül azonban a 40 megjelent férfi közt rengeteg volt a félkarú, falábú, a féltüdejű és máshogy megnyomorított emberi roncs. Többen két mankóval sem tudtak volna elmenni a trónig

Kozsdi Tamás: A magyar korona könyve

Az ünneplő sokadalom indult ki a térre. A templom teljesen kiürült. Ismét csak a karmazsinszőnyeg és a piros bársony vöröslött mindenfelől, mint a kapuk megnyíltakor, de most, miután az a sok vakító pompa kivonult belőle, majdnem komornak tetszett minden. És akkor e bíboröböl nyílásában oldalt megjelentek a fölavatandó „equites aurati", az „aranysarkantyús lovagok". Ötvenen lehettek, mankóval, falábbal, fél karral, ezüst gégéjűek, féltüdejűek, sipolyosak. A király előrejött a szentély szélére, … és előtte a templomban zsúfolásig tele bársonyba, prémekbe, selymekbe, ékszerekbe öltöztetett férfiakkal és nőkkel. És szólították az én embereimet. Az úrhölgyek kesztyűikkel diszkréten eltakarták szemüket.

Bánffy Miklós: Emlékezések. Irodalmi és művészeti írások. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2012.

1. Az avatáson 47 fő jelent meg, a javaslatba hozott 50 személy közül.
2. A megjelentek között két súlyosan rokkant tiszt volt:

Tisza Lajos (a miniszterelnök testvére)
és
Rószner István (a Király személye körüli miniszter fia) aki katonás fegyelemmel, még az ismert csoportkép készítésénél is jelen volt a két mankójával

Sem félkarú, sem féltüdejű rokkant nem volt közöttük.
Az amputált Rósznernek még nem volt falába.

A 47 személy között még 13 fő szenvedett sebesülés(eke)t a harctéren, de nyomorékká egyikük sem lett.

A háború későbbi szakaszában hárman hősi halált haltak, heten megsebesültek.

3. Akkor most üres volt a templom, vagy tömve volt ?

IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt 1916. december 30-án a budai Várpalotában koronázták meg. Az általa ekkor avatott 40 aranysarkantyús vitéz között az egyik háborús hősként ott találjuk az akkor mindössze 21 esztendős Poppr Emilt. Társaival együtt erre az alkalomra nyakban viselendő aranysarkantyús vitézi jelvényt kapott
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/
telepulesek_ertekei/lebeny/lebeny_konyve/

1. A Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban koronázták meg a királyt.

2. 47 főt avattak Aranysarkantyús vitézzé

3. Az Aranysarkantyús vitézek emlékjelvényét 1918. áprilisában alapította a király.
A jogosultakhoz a jelvény közel két évvel később juthatott el. (1918. november 13-án még nem tudta leszállítani a cég a kész jelvényeket.)

(az első viselési fotó 1920.02.23. dátummal ismert, az illető 1919.november végén szabadult a román fogságból)