1916. november 21-én 9 órakor meghalt a 86 éves király. Halálára számítani lehetett, de váratlanul következett be. A személye körüli katonai irodán még november 19-én aláírta a két nappal korábban érkezett ügyiratot.
Temetésére november 30-án került sor, a Habsburg királyok
temetése során kialakult szertartásrend szerint.
Utóda a magyar trónon Károly főherceg volt. A vonatkozó törvényi
szabályozás szerint a koronázásnak hat hónapon belül meg kellett történnie.
A háború, az aktuális belpolitikai teendők, így a következő év költségvetésének
szentesítése miatt a király és az országgyűlés a mielőbbi koronázás megtartását
szorgalmazta. (A politikai csatározások szokásos menete szerint, voltak
politikusok, pártok, akik ezt nem támogatták.)
Lázas munka kezdődött, a koronázás előkészítésére. Bizottságokat hoztak létre,
azok feladatát, költségvetését, felelősségét meghatározták.
December elsején ült össze az országház épületében a Koronázási Ünnepélyt
Rendező Bizottság, Jekelfalussy Zoltán császári és királyi kamarás elnöklete
alatt. Ezen belül négy albizottságot szerveztek, mégpedig forgalmi, rendészeti,
tribünjegyeket kiosztó, valamint művészeti és műszaki albizottságot, ez utóbbi
elnöke lett gróf Bánffy Miklós, aki az ünnepségek tényleges „főrendezőjének"
mondható. A színházi ember, Bánffy volt az, aki a szervezést kézi vezérléssel
irányítva az eseményt igen emelkedetté és ünnepélyessé tette. A bizottságok
tagja volt továbbá különböző státuszban a magyar művészi és közélet színe-java.
Bánffy a művészeti tervezéshez építészeket kért fel, a koronázási templom
dekorálásával Lechner Jenőt, az esküemelvény elkészítésével Pogány Móricot, a
kardvágási domb elkészítésével Kós Károlyt bízta meg, akiknek az előkészítő
csapat többi tagjával együtt a rendkívül szűkre szabott határidőn belül kellett
teljesíteniük. A bizottság egyhangúlag egyetértett abban, hogy az ünnepségeket a
budai Várban kell megtartani, hiszen a háborús időszak a költségek kímélését
indokolta. (http://www.archivnet.hu/kuriozumok/eljen_a_kiraly_eljen_a_haza.html)
Megkezdődött a koronázáson résztvevő, reprezentációs feladatokat ellátó
személyek kiválasztása, megbízása, felkérése.
A hitlevél, az eskü szövegének megfogalmazása, egyeztetése, véglegesítése.
Az országgyűlés december 6-án bizottságot állított fel a királyi hitlevél
szövegének megszerkesztésére, ennek elnöke Csernoch János hercegprímás lett. Az
eredeti tervezet szerint a szöveg csaknem azonos volt a Ferenc József által
kiadott hitlevéllel, végül különböző módosítások után egy kiegészített
tervezetet fogadott el a képviselőház, majd a felsőház. (http://www.archivnet.hu/kuriozumok/eljen_a_kiraly_eljen_a_haza.html)
A 350 éve gyakorlattá vált Aranysarkantyús vitézek lovaggá ütésének
előkészítése, a személyek kiválasztása, egyeztetése, kiértesítése.
Tekintettel arra a körülményre, hogy az 1916. évi koronázás a háború
harmadik esztendejében ment végbe, az aranysarkantyús vitézek kijelölése
összefüggésbe hozatott harctéri érdemekkel, s az aranysarkantyús vitézségre csak
olyan férfiak hozattak legfelső helyen javaslatba, akik komoly harctéri
szolgálattal érdemesültek erre a magas kitüntetésre s emiatt szem előtt
tartatott az a körülmény is, hogy harctéri szolgálat által érdemesült olyan
egyének üttessenek aranysarkantyús vitézekké, akik az ellenség előtt tanúsított
vitéz magatartásukért háborús kitüntetésben részesíttettek.
A kiválasztás szempontjaira és személyeire a miniszterelnök Lobkowitz Zdenkó
főhadsegédnek írt levelében találunk utalást:
Allergnädigster Herr!
Da ich mit Anbetracht der parlamentarischen Arbeiten voraussichtlich erst
Donnerstag in der Lage sein kann zum alieruntertänigsten mündlichen Vortrage
erscheinen zu können, andererseits die Sache einen so langen Aufschub nicht
duldet, beehre ich mich eine zweite Liste von jungen Leuten alleruntertänigst zu
unterbreiten, welche als Eitter des Goldenen Spornes in Betracht kommen können
Es hat sich ein ausserordentliches Interesse für die Sache gezeigt und es wird
diese Auszeichnung von unserer im Felde stehenden Jugend ausserordentlich hoch
bewertet. Ich glaube daher im Sinne der Allerhöchsten Intentionen zu handeln,
indem ich aus einer sehr grossen Zahl von Bewerbern diejenigen ausgesucht habe,
die sich durch ihre Leistungen in diesem Kriege für diese Auszeichnung am
meisten verdient gemacht haben und wäre für die allergnädigste Gewährung der
genannten Auszeichnung für dieselben zu tiefstem Danke verpflichtet.
Mit dieser zweiten Serie betrachte ich die Liste für geschlossen und werde
diejenigen die sich etwa noch an mich wenden würden, aus diesem Grunde abweisen.
Budapest, den 17. Dezember 1916.
A kiválasztás, jelölés a miniszterelnök, gróf Tisza István feladata volt. Az idő
sürgetésében döntően a „szem előtt” lévő személyek jöttek számításba. A
javaslatba hozott fiatal tartalékos tisztek kiválasztása esetében háborús
érdemeik mellett, családjuk, szüleik érdemei, közéleti szerepe is szerepet
játszott.
Ugyanakkor érkezhettek, érkeztek ajánlások, mondhatni "protezsálások" is.
Gróf Zichy Gézának, a Főrendiház tagjának, Tetétlen.
1916 december 8.
Kedves barátom!
Szíves soraidat nagyon köszönöm. …..
Unokádra gondoltam már, igazán megérdemli a szép kitüntetést.
Szívből üdvözöl
Igaz híved Tisza
vagy olyan amelyek nem kerültek teljesítésre:
Zmejanovics Gábor versed gör. kel. szerb püspöknek
1917 január 28.
Méltóságos uram!
J. Emil érdekében püspöktársaival együtt hozzám intézett sorai kapcsán tudatom,
hogy ezen tehetséges és derék fiatalember fejlődését magam is rokonszenves
figyelemmel kísérem és szívből remélem, hogy be fogja váltani a hozzá fűzött
reményeket.
Aranysarkantyús vitézzé való kitüntetésre azonban sajnálatomra nem ajánlhattam,
miután bizonyára nem tőle függő okokból nem ütötte meg a harctéri szolgálatnak
az ezen kitüntetéshez megkívántató mértékét.
Igaz tisztelettel vagyok
őszinte híve Tisza
December 19-én Szily Tamás a Baranya megyei főispán írt ajánló levelet
Blaskovich Iván 8. honvéd huszárezredbeli tartalékos főhadnagy érdekében.
De mint az országgyűlési felszólalásokból kitűnik, akadtak olyan tisztek, akik
saját maguk kérvényezték, az Aranysarkantyús vitézekké avatandók közé való
felvételüket
... "Kettő ... magyar, Lipót-renddel kitüntetett tiszt ... folyamodott az
aranysarkantyús vitézek közé való beiktatásért a honvédelmi ministerbez, mint
felettes hatóságához — mint katona máshova nem folyamodhatik — és a honvédelmi
minister azzal utasította el folyamodványukat, hogy ez nem tartozik hatáskörébe,
forduljanak a ministerelnök úrhoz."
A koronázás több évszázados ceremóniájának magasztos feladatainak
megszervezése mellett, a legkülönbözőbb, az ünnepség zavartalansága
szempontjából fontos részletre is oda kellett figyelni. Ilyen volt a környező
házak teherbíró képességének statikai ellenőrzése, a tribünök helyének
kijelölése, a környéken lakó és dolgozó emberek mozgásának ellenőrzése,
engedélyezése.
Vagy éppen a megfelelő hátasló biztosítása:
Herceg Pálffy Miklósnak.1916 december 17.
Kedves Barátom!
Gr. Keglevich Gábor 70 éves fővel viszi Szerbia zászlaját a koronázásnál. A
mostani viszonyok között azonban efféle ünnepélyek céljaira kipróbált,
feltétlenül biztos lovat lehetetlen szerezni. Nagy hálára köteleznél tehát, ha
tudnál számára az udvari Marstallból egy teljesen megbízható lovat adni.
Légy szíves kérlek, ha lehet, még holnap telefonon megüzenni, teljesíted-e
kérésemet?
Szívből üdvözöl
igaz híved Tisza
Mindezt a lázas szervező, és igen kényes diplomáciai feladatot jelentő
munkát néhány figyelmetlenség árán (a kivitelező munkát végző iparosok,
részszámláinak csúszása esetére kilátásba helyezett, munka abbahagyása mellett)
sikeresen oldották meg.
Az Aranysarkantyús vitézekkel kapcsolatban is volt egy könnyen korrigálható
eset:
Báró Jósika Samunak, a Főrendiház elnökének.
1916 december 23.
Kedves barátom!
Utólag jövök reá egy mulasztásomra, amelynek reparálására szíves elnézésedet
kérve, kell, hogy felkérjelek.
Azt hiszem, egyszer említettem volt, hogy Károlyi Gyula is aranysarkantyús vitéz
lesz. De akkor, amidőn szívesek voltatok a főrendiház által kiküldendő főrendek
megbízására vonatkozó tervezetet velem közölni, nekem is elkerülte ez a
körülmény figyelmemet.
Úgy gondolom, Károlyi Gyula tényleg nem segédkezhet az aranysarkantyúsak lovaggá
ütésénél, azt hiszem azonban, hogy ezen a dolgon Te tudsz segíteni azáltal, hogy
másvalakit bízol meg az ő helyettesítésével.
A történt baklövésért szíves elnézésedet kérve, szívből üdvözöl
igaz híved Tisza
Az aranysarkantyús vitézek felavatásánál való közreműködésre eredetileg kijelölt főrend, Károlyi Gyula gróf helyettesítésére ezután Szapáry György grófot kérték fel.
Az avatandók véglegesített és jóváhagyott névsorát a Pesti Hírlap 1916. december 23-i száma közölte.
Közben még érkeztek ajánlások újabb személyekre
December 11-én gróf Keglevich Gábor Bobory Györgyöt a 12. huszárezred
tattalékos főhadnagyát,
december 19-én Szily Tibor Baranya megyei főispán Blaskovich Iván 8. honvéd
huszárezredbeli tartalékos főhadnagyot,
továbbá,
Lobkowitz Zdenko főhadsegéd Popper Emilt ajánlotta:
Lobkowitz Zdenko
24. December 1916
Lieber Freund,
Es ist mir leider unmöglich, so gerne ich auch Deine gesätzten
Empfehlung nachgekommen wäre,
den Leutnant im I.R. 83. Emil Popper zum Ritter des goldenen Spornes in
Vorschlag zu bringen, nachdem die Liste der Auszeichnender allerhöchst genehmigt
wurde. ....
Mit aufrichtiger Hochachtung
Dein Ergebener
Tisza
Megkezdődhetett az érdekeltek kiértesítése. Farkas Zoltán, az ekkor az Erdős
Kárpátokban, Valea Staneynél Batca hegy előtt álló m. kir. kassai 5. honvéd
huszárezred hadnagya december 21-én kapta a parancsot, hogy aranysarkantyús
vitézzé avatása végett utazzon Budapestre. (Majd január 8-án bevonult
ezredéhez.)
A háborús viszonyokra és az idő szorítására jellemző, hogy Kovács-Sebestyén
Miklós a budapesti 1. honvéd huszárezred tartalékos főhadnagya és Jurkovics Nikola a 12. ulánus ezred hadnagya a parancsot késve
kapta meg, és így lekésett a koronázási szertartásról, az aranysarkantyús
vitézzé avatásáról. Barcsay László a Cs. és kir. 13. hu.e.hadnagya kórházi ápolás miatt nem jelenhetett meg.
1916. december 30-án délben a 47 kiválasztott, és megjelent katonatiszt felsorakozott a
király trónja előtt.