1913-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett, a főváros szolgálatába állt, különböző ügyosztályokon dolgozott.
A háború kitörésekor a huszárokhoz vonult be.

1914. december 18-án járőr vállalkozás során Wojciechow - Ruda vonalon 25 fős kozák járőrt megtámadott, és megfutamított. Két fogollyal sikeresen tért vissza. Ekkor érdemelte ki az I. osztályú ezüst vitézségi érmet.

Az ezüst  Katonai érdemérmet 1916. július 2-5 között Gordischtschénél vívott küzdelem során tanúsított vitéz helytállásáért kapta.
A Katonai érdemkeresztet 1917. augusztus 25-én a Tölgyesi szorosnál vívott harcban érdemelte ki.

A háború után visszatért a közigazgatásba. 1926-ban a főpolgármesteri hivatal vezetőjévé nevezték ki, kormány főtanácsos.

1933. a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének igazgatósági tagja.