1908  - 09-ben egy évi . önkéntes a 4. könnyű lovas tüzérosztálynál. A háború kitörésekor min tartalékos hadnagy vonult be csapattestéhez, ahol megszakítás nélkül a háború utolsó napjáig szolgált: állandóan a tűzvonalban mint a 2. üteg felderítő tisztje, majd szakaszparancsnok, első tiszt, másfél évig mint ütegparancsnok, átmenetileg osztályparancsnok. Ezrede 10. könnyű lovastüzér-ezred lett. Részt vett a lembergi csatában, a limanowai csata középpontjában a Kagerer-üteg mellett volt; harcolt Bukovinában, Volhyniában, Erdélyben, a Piavénél, Assiagónál.

1915. október 31. Rudkánál tűnt ki vitéz helytállásával, ekkor a bronz Signum Laudist érdemelte ki
1916. április 29-én Bezartarnánál tanúsított magatartásáért először, majd szeptember 7-én Karytnicánál másodszor érdemelte ki az ezüst Signum Laudist.
1917. október 14-én az ellenség előtt tanúsított vitéz helytállásáért a Tölgyes szorosnál kapta meg a Katonai érdemkeresztet.
1918. június 15-17. Montellónál érdemelte ki a Vaskorona rendet.

Elismert műépítész, számos köz és magánépület tervezője.

Közmunkák tanácsa tagja.

1945. szeptemberi határidőre ő is beadta terveit a Budapesti Nemzeti Bizottság által kiirt "újjáépítési ötletpályázatra"

1954-ben ő tervezte a montreali magyar református közösség templomát.

Kanadai ref. egyház Bethlen Gábor  Irodalmi és Baráti Kör szervezője, elnöke 1957-ben