1905-08-ban Pozsonyban, 1908-10-ben Kolozsvárott jogi, 1908-11-ben mezőgazdasági akadémiát végzett. 1913-tól a kolozsvári törvényhatósági bizottság tagja.
Az I. világháborúban önkéntes hadnagyként a huszárezred géppuskás századának parancsnoka volt.

A trianoni békekötés után Erdélyben maradt. 1916-tól az Erdélyi Gazdasági Egylet alelnöke, 1931-36-ban elnöke, 1924-től az erdélyi Országos Magyar Párt alelnöke, 1926-tól föloszlatásáig (1938) elnöke volt. 1928-tól az erdélyi ref. egyházkerület főgondnoka. 1926-1937 között a székelyudvarhelyi kerület képviselője a bukaresti parlamentben. 1944 végétől kormánybiztos. 1945-től 1954-ig romániai börtönök foglya. 1959-ben rehabilitálták.