©Bárczay család

Szülővárosában végezte a középiskolát, majd mint huszár önkéntes a 16. huszárezredben, majd ténylegesíttette magát. Mint kitűnő lovastiszt, részt vett a Ferenc József ötvenéves császári jubileuma alkalmából Bécsben rendezett nagy hadsereg-akadályversenyen s lovas bravúrjával a császárdíjat, a király ezüst lovas szobrát nyerte. Hadnagy korában megnősült, 1910-ben visszavonult családi birtokára gazdálkodni. A világháború kitöréseikor  bevonult s előbb mint honvédhuszár századparancsnok, később mint honvéd zászlóaljparancsnok teljesített szolgálatot.

A Katonai érdeméremmel való kitüntetési javaslat szerint: "Zubensko-nál heves gránát és srapneltűzben századával 14 napon keresztül kitartott. A védekezést nagy energiával és ügyességgel vezette. Leleményessége és személyes bátorsága a legénységre bátorító hatással volt, és őket kitartásra sarkalta."

Az összeomlás után visszavonult a politikai élettői s somogyszentmiklósi birtokán gazdálkodott. A megyei életben továbbra is jelentős szerepet vitt s 1935-ben a nemzeti egység programjával Csurgón ismét képviselővé választották. Erős harcosa volt a mezőgazdasági érdekeknek s vezetője volt a párt úgynevezett gazdacsoportjának. Tasnádi-Nagy András országos elnök lemondása után a párt őt választotta meg országos elnökévé.  Amikor a Nemzeti Egység Pártja megszűnt s a Magyar Élet Pártja nevet vette fel, vált meg ettől a tisztségétől, amelyben annyi népszerűséget szerzett magának. A kormányzó ekkor közérdekű érdemes munkássága elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal adományozta neki. 1943-ban A MÉR nagykeresztjét is megkapta.
A Magyar Családvédelmi Szövetség elnöke.

1946. szeptember 11-én vádat emeltek ellene mert mint képviselő megszavazta az első és második zsidótörvényt, és a pártvezetői tevékenysége miatt.
Első fokon egy év szabadságvesztésre ítélték, amit fellebbezése után két évre emeltek.
Megromlott egészségi állapota miatt állandó orvosi kezelés alatt állt.
1950. december 27-én Tutsek bíró elrendelte a büntetés végrehajtását.