| 
 
Született: 1860. Boksánybánya
  Katonai pályája:
 Ludovika Akadémi
 1884. hadnagy a lugosi 18. honvéd zászlóaljnál??????
 1889. főhadnagy
 Bécs hadiakadémia, vezérkar
 1892. százados
 1898. őrnagy a 4. gyalogezredben zászlóalj parancsnok
 1893. alezredes
 1905. ezredes, a 20. honvéd gyalogezred parancsnoka
 1910. vezérőrnagy
 1914. altábornagy 38. honvéd gyalogdandár parancsnoka
 1917. gyalogsági tábornok, honvédelmi miniszter
 
 Kitüntetései:
 MTKR lovagkeresztje
 Lipót Rend 1. oszt. hadiékitménnyel kardokkal
 Vaskorona Rend nagykeresztje hadidíszitménnyel, kardokkal
 Ferenc József Rend tisztikeresztje
 Vöröskereszt Érdemcsillaga hadidíszitménnyel
 Vaskorona Rend III. oszt.
 Katonai Érdemkereszt III.oszt. hadidíszítménnyel
 Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal
 Bronz Katonai Érdemérem
 Jubileumi Emlékérem a fegyveres erők számára
 Katonai
Jubileumi Kkereszt
 
 Háború után:
 
 Vitézi Rend
 1941 vezérezredes
 
 +1945. február 26. Budapest
 
 | A Rendbebe való felvétel alapját képező fegyverténye:
 
 Przemysl 1915. március 22-én történt elvesztése után az 
ostromló orosz hadsereget az orosz fővezérlet a kárpáti arcvonalba vetette be és 
egyben általános ellentámadást rendel el a duklai horpadás és az uzsoki hágó 
között levő osztrák-magyar arcvonalra, amelynek balfelét ekkor Boroevic, 
jobbfelét Böhm-Ermolli vezényelte. Az utóbbinak jobbszárnyát alkotta Szurmay hadcsoportja. Ebben az időben Boroevic 
csapatai már magyar földre szorultak, míg Böhm-Ermolli csapatai galiciai 
területen álltak.
 Az első orosz lökés Boroevic balszárnyát rendítette meg. Az orosz pörölyütések 
aztán ingadozásba hozták Böhm-Ermolli arcvonalának jelentékeny részeit. A 
szakadatlan orosz rohamok lassanként felőrölték arcvonalunk ellenálló erejét. 
Állandó térvesztés jellemezte a csatának ezt az időszakát. Végül is Böhm-Ermolli 
nem látott arcvonala helyrehozhatatlan összeomlásának elkerülésére más módot, 
mint hogy megfogyatkozott csapatait a Kárpátok gerincére tervszerűen vissza 
viszi és magyar földön választ új védőállást. Április 1-én délután rendelte el 
Böhm-Ermolli a visszavonulást, amelynek során Szurmaynak is fel kellett volna 
adni az uzsoki hágót.
 Szurmay azonban elhatározta, hogy az immár már két hónap 
óta számtalan orosz támadás ellen megvédelmezett állásait nem hagyja el és nem 
nyitja meg Magyarország egyik főkapuját az orosz áradatnak. Megmaradt tehát állásaiban és csupán szárnyait kanyarította annyira hátra, hogy 
kapcsolata szomszédjaival veszendőbe ne menjen.
 Természetesen az oroszok most arra az arcvonaluk felé 
előreugró bástyára vetették magukat, amelyet Szurmay állásai képviseltek. 
Ezekben az állásokban szinte kivétel nélkül magyar csapatok álltak Itt voltak a 
7. gyalog hadosztály (3 magyar és 1 horvát ezred), a 40. honvéd 
gyaloghadosztály, a 76. honvéddandár a 128. magyar dandár, a 12. és 44-es csász. 
és kir. magyar gyalogezredek.  Az első orosz támadás a hadtestet –elszigetelt 
helyzetében- április 2-án érte. Négy nappal később intézték az oroszok a második 
rohamot. Majd április 8-tól 12-ig dúlt a legnehezebb küzdelem. Ezután kissé 
ellanyhult a harc, de április 21-én még hevesebben lángolt fel, hogy április 
24-én véget érjen. Ezen a napon volt az utolsó orosz roham, de ez is, mint a 
többi, vérbe fúlt.  Érdemességét a Rend 1917. augusztus 17-én 
állapította meg. |