Született: 1868. Szentkereszt (Kriz)

Katonai pályája:
Libenau hadapródiskola
1886. hadapródfővadász a 11. tábori vadászzászlóaljnál

1914. százados a 26. közös gyalogezredben
1915. 3. tábori vadászzászlóalj parancsnoka
1916. 18. hegyi dandár parancsnoka
többször sebesült
1917. sebesülten fogságba esett, 1918. megszökött
1918. 19. honvéd gyalogezred parancsnoka

Kitüntetései:
MTKR lovagkeresztje
Lipót Rend lovagkeresztje hadidíszítménnyel, kardokkal
Vaskorona Rend III. oszt. hadidíszítménnyel, kardokkal
Katonai Érdemkereszt III.oszt. hadidíszítménnyel,kardokkal
Katonai Érdemkereszt III.oszt.
Ezüst Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal
Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal
Sebesültek Érme
Károly Csapatkereszt
Jubileumi Érem a fegyveres erők részére
Katonai Jubileumi Kereszt

Háború után:

Vitézi Rend

+1940. október 12 Győr

A Rendbe való felvétel alapját képező fegyverténye:

Az esztergomi cs. és kir. 26. gyalogezred 1914. szeptember 2-án még a hadtest balszárnyán harcolt dicsőségesen. Eredményes támadása után kivonták az arcvonalból és eltolták a hadtest közepe mögé, ahol –Piotrków falunál- a csatafronton hézag keletkezett. Itt vette Klempa őrnagy –szeptember 2-án délután azt a parancsot, hogy az ezred I. és IV. zászlóaljával Piotrków-on át támadjon és e községtől északi irányban mindegy 2 km-re lévő orosz sáncot foglalja el. A parancs megemlítette, hogy jobbról és balról álló csapataink szintén támadni fognak.
Klempa őrnagy a maga két zászlóalját az esti szürkületben Piotrków-nál úgy csoportosította támadáshoz, hogy csapatait az orosz ágyútűz ne érje. Az est beálltával aztán végrehajtotta a támadást és el is foglalta az orosz erődítéseket. A sötétben való rendelkezésben azonban kitűnt, hogy a szomszédos csapatok nem csatlakoztak a támadáshoz.
Veszedelmesnek látszott tehát a két zászlóaljat másnapra is ilyen elszigetelt helyzetben hagyni, mikor a biztosra vehető harcban a tüzérség támogatását is nélkülözni kellett volna. Ezért Klempa őrnagy még az éj folyamán visszavezette zászlóaljait Piotrków felé és a községtől közvetlenül északra foglalt el védőállást. Ez igen helyesnek bizonyult. Az oroszok még az éj folyamán támadást intéztek csapataink ellen, de visszaverettek. Az új védőállás egyébként csak annyiban volt előnyös, hogy jobbról honvédcsapatok állásaira támaszkodott, balról azonban még mindig a levegőben lógott.
Az oroszok ezt a helyzetet ki is használták. Már szeptember 3-án hajnalban megkerülték Klempa balszárnyát, fél zászlóaljnyi orosz behatolt Piotrków-ba és így az állás hátába került, de bakáink a támadást Klempa ügyes intézkedései alapján kivédték, sőt még 30 foglyot is ejtettek. Szeptember 3-án egész nap dúlt a harc. Az oroszok többször is megújították a támadást, de az esztergomi bakák szívós ellenállásán minden kísérletük meghiúsult.

A sötétség beálltával a harc elült. Klempa őrnagy rendezte a csapatokat. Egy századot kivont az arcvonalból és azt balszárnya mögött, Piotrków-nál helyezte el tartalékul. Az éjjel megújult orosz támadások sem ingatták meg a derék védőket. Sikerült hátulról lőszert is előrehozni.

Szeptember 4-én 17 óra tájban az orosz nehéz tüzérség eddig még nem tapasztalt hevességgel kezdte a védőállás balszárnyát lőni. Az elcsigázott csapat megingott. Az egyik század elhagyta állásait és visszaözönlött. Klempa erre odarohant, megállította a futamodókat és azokat visszakergette az állásba. Ezután a tartalékban levő századhoz vette útját, hogy azt előrevezesse. Útközben szaladt hozzá egy hírvivő és jelentette, hogy az oroszok már megkerülték a balszárnyat, betörtek Piotrków-ba és a tartalékszázadot elfogták.
Ilyenformán az oroszok újból a védőállás hátába jutottak. Már úgy látszott, hogy csak a legnagyobb hátrálás mentheti meg a védőcsapatok maradványait. Ekkor azonban Klempa őrnagy megpillantott a község felé való menetében egy honvédcsapatot. A soproni honvédezred egyik zászlóalja volt ez, amely a hullámzó harcban a Klempa őrnagytól jobbról harcoló honvédhadosztályból idekerült.

Klempa őrnagy erre tájékoztatta a honvédzászlóalj parancsnokát a válságos helyzetről, aki alárendelte magát Klempa őrnagynak, hogy ennek terve szerint ellentámadással kíséreljék meg az ütközet sorsát megfordítani.
Klempa őrnagy villámgyorsan valósította meg tervét.. Félszázadnyi honvédet egyenesen a faluba küldött, hogy az oda benyomult oroszokat foglalkoztassa.

A zászlóalj többi részével pedig a falut délről kerülte meg. Fedett helyen rendezte –fejlődött vonalban- a honvédeket szuronyrohamra és azokat személyesen vezette az ellenségnek.
Parancsainak megfelelően a derék honvédzászlóalj lövés nélkül rohanta meg az ellenséget, amely 50-80 lépésről sortüzekkel fogadta a honvédeket. De ez nem használt. Aki nem adta meg magát, azt a vitéz honvédek szuronya terítette le. A további kézitusában Klempa őrnagyot szúrás érte a fején, több ütést puskatussal kapott a mellén, de megtartotta a harc vezetését.

A harc különben rövidesen az életben maradt oroszok menekülésével ért véget, de még így is több száz orosz és sok tiszt maradt a győzelmes honvédek kezeiben.

Érdemességét a Rend 1921. június 10-én állapította meg.