Leidenfrost Pál
12. ulánus e.

A 10. lovashadosztály 1915. szeptemberének derekán Lucktól északra a Karpilowkai erdőben állt súlyos harcokban az oroszokkal. Az ellenség a déli várháromszögben összegyűjtött hatalmas erejével kétségbeesett erőmegfeszítéseket tett lendülettel előrenyomuló csapataink feltartóztatására és az erődök ellen felvonult haderő szárnyainak erőteljes támadásával igyekezett visszanyomni csapatainkat. Lovas- hadosztályunk harcokban megedzett vitéz ezredei makacs ellenállást fejtettek ki, melynek következtében ádáz harcok dúltak napokon át. Szeptember 17-én az oroszok heves harcok után visszanyomták a 12. ulánusezred centrumát, mely sikerük komoly veszedelemmel fenyegette a hadosztály állásait.
Leidenfrost Pál zászlós, aki szakaszával az ezred jobbszárnyát tartotta, s akit az oroszok előrenyomulása elszakított ezredétől, a szomszédos 9-es és 13-as huszárok egy századától támogatva saját elhatározásából támadásra vitte szakaszát az állásainkba betóduló ellenség ellen. Kimagasló hősiességgel véghezvitt támadása oly meglepő és erőteljes volt, hogy sikerült neki az ellenséget állásaink elhagyására kényszeríteni. Az oroszok két gépfegyverük visszahagyása mellett futva elmenekültek.
Leidenfrost zászlós pedig megszállta szakaszával ezrede visszahódított árkait. Rövid időre azonban az általános harchelyzet következtében parancsra vissza kellett vonulnia.
 

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.