Bauer Károly

11. táb.vad.zlj

A dicső emlékű 11. tábori vadászzászlóalj a lavaronei fennsíkon Monté Verona és Campo-ongo olasz erődök előállásainak elfoglalásáért vívott küzdelmek sikeres lezajlása után az Assa-völgyig üldözte az ellenséget, hol Roaná község mellett vett állást a szakadék túlsó oldalári betonállásaikban ellenálló olaszokkal szemben. A több száz méter mély szakadék kitűnő védelmi vonalául szolgált az olaszoknak és alkalmasnak bizonyult üldöző csapataink feltartóztatására. A 28-ik gyaloghadosztály nap-nap után sürgette az Assa-völgyön váló átkelést, hogy ezáltal áttérjen á Hétfénsik területére s megakadályozza a megbomlott olasz érők harckészségének helyreállítását. Több sikertelen kísérlet után 1916. május 28-án hajnalban, a túlsó oldalon hatalmas robbanások reszkettették meg a levegőt s magasan lobogó lángoszlopok törtek vörös fénnyel a magasba. Az olaszok Canovée falucska mellett levő raktárai égtek, amiről az ellenség visszavonulására lehetett következtetni. Énnek láttára a 11. vadászzászlóaljból rögtön három vadászjárőr indult el az Assa-völgyön át, hogy a zászlóalj előretörésének útját egyengessék.
Az egyik járőrt Bauer Károly alvadász vezette. A sziklatömbök védelme alatt sikerült a vakmerő vadászjárőrnek észrevétlenül megközelíteni a többszörös drótakadállyal megerősített olasz betonállást, melyet erős olasz utóvédek tartottak. A kemény harcokhoz hozzászokott derék vadászok nem sokát gondolkoztak, hanem a büszke „Jägergeist" ragyogó fellobbanásával rávétették magukat az állásban levő olaszokra. A nyolc hős vadász 93 olaszt ejtett foglyul tisztestül együtt és szabad utat nyitott zászlóaljának az Assa szakadékon át Canove faluba, honnan még a délelőtt folyamán á zászlóalj 3. százada és géppuskaosztaga  elindult az égő Asiago városába, mélyét az ellenségtől megtisztított és megszállt.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.