Kodácsi Sándor
M. kir. kassai 5. honvéd huszárezred

A 11. honvéd lovashadosztály kötelékébe tartozó volt kassai 5. honvéd huszárezred 1917. augusztus 11-én a Bukovina erdőborította, meredek és sziklás hegyei között a Stermnina 1070 m. magaslatért folytatott véres és elkeseredett harcot. Ez alkalommal különösképpen vitéz és hősies magatartásról tettek tanúságot: Zsarolyáni Márton Jenő százados a tartalékot képező 2. század parancsnoka, aki midőn az oroszok az ezrednek a Stermninán levő állásait mintegy 200 lépésnyi szélességben áttörték, parancsot kapott, hogy századával állítsa ismét helyre a helyzetet. Márton százados oly kimagasló vitézséggel és mindent elsöprő lendülettel vezette a támadást, hogy az oroszok az ismeretlen erejű támadástól meglepve, hányat-homlok megfutamodtak. Márton százados fegyvertényének volt köszönhető, hogy az egész állásrendszerre nézve elsőrendű fontossággal bíró Stermnina magaslat továbbra is az ezred birtokában maradt.

Kodácsi Sándor törzsőrmester, a 2. század egyik szakaszának parancsnoka, a legnagyobb hősiességgel rohant előre, s bár fején, arcán megsebesült, lábán pedig kézigránátszilánktól erős zúzódást szenvedett, embereit személyes példájával folyton lelkesítve, mindaddig támadott, mígnem az ellenséget a magaslatról vissza nem vetette. Csak akkor engedte magát bekötöztetni és hátra szállítani. Márton Jenő századost a 3. osztályú Vaskorona-renddel,
Kodácsi Sándor törzsőrmestert pedig az Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki.
A Kodácsi család hat fia Sándor, Imre, János, József, Péter, Ferenc szolgált a Nagy Háborúban.
Kodácsi Sándor a háború során ezen kívül kétszer -kétszer kiérdemelte az I. és II. osztályú Ezüst Vitézségi Érmeket is.