Jávorka Sándor
30. hv.gy.e.

Hosszú frontszolgálati ideje alatt több ütközetben tüntette ki magát, miért nemcsak a nagy- és kisezüst vitézségi érmet nyerte el, hanem soronkívüli előléptetésekben is részesült.
Legszebb fegyvertényét a Cebrow mellett vívott ütközetben, a Bruszilow-féle támadás idején vitte véghez. Az órákon át tartó borzalmas pergőtűz ellenére rövid megszakításokkal állandóan a lövészárokban fel- és alájárt, hogy az ellenséget szem előtt tartsa, a figyelő őrszemeket ellenőrizze és a hősi halált haltak, vagy megsebesültek pótlásáról gondoskodjék. Éberségének és önfeláldozó tevékenységének volt köszönhető, hogy az oroszok támadása nem érte meglepetésszerűen ezredét. Mindenkor kellő időben adta mega a jelet rókalyukak elhagyására és rendelte legénységét a gátra. Ily módon százada három orosz rohamot vert vissza. Június 9-én, amikor századparancsnoka elesett, átvette a vezetést és lelke volt nemcsak századának, hanem az egész védelmi szakasznak. Egyik napon az oroszok benyomultak a szomszéd század állásaiba és hátba támadással fenyegették századát. A legénység ingadozni és menekülni készült. Jávorka a legborzalmasabb tűzben is visszatartotta és kitartásra buzdította a legényeit. A kibírhatatlan oldaltűzben visszavetette századának balszárnyát és a jobbszárnyra támaszkodva gátat húzott az oroszok felgöngyölítési kísérletének. Midőn pedig erősítések érkeztek személyesen vezette az ellentámadást és kézigránát harcban kidobta az ellenséget az állásokból. Ragyogó személyes bátorságával győzelemre vitte legényeit és megakadályozta az oroszok áttörését.