Gyurkó István

7. k.hu.e.

1916. október 9-én a 7. közös huszárezred a kishavasokon, Sósmező közelében súlyos harcokban állott a románokkal. A szilaj huszárok vad indulattal rohamozták az ellenség állásait, hogy hatalmukba kerítsék azt s visszavonulásra kényszerítsék a románokat. Száz és száz akadállyal, ezer meg ezer veszéllyel kellett megküzdeniük a derék harcosoknak. Egész napon át dúlt a mérkőzés, éjjelre azonban megpihentek a fegyverek, hogy új erőt gyűjtsenek a további küzdelmekre. Az éj sötétjét alkalmasnak találták a 7-es huszárok arra, hogy újult erővel döntő rohamra induljanak.
Gyurkó István tiszthelyettes a rohamot megelőzőleg önálló vállalkozásra szánta el magát. Szakaszával éjnek idején úttalan - utakon járva, az ellenség oldalába férkőzött s a megindult roham alkalmával huszárjaival vad  csataordítással az ellenségre vetette magát. E féktelen harci indulattól véghezvitt támadás a románok soraiban zűrzavart idézett elő s döntően hozzájárult ahhoz, hogy az ezred rohama az ellenséget állásaiból kiszorította s visszavonulásra kényszerítette.

Gyurkó István tiszthelyettes, ki negyvenhárom hónapon át tartott ki nem szűnő harckészséggel a fronton, büszkén viseli aranyérmét, mellyel sósmezői haditettéért kitüntették.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.