Grössing Sámuel

76. k.gy.e.

Kötelességének teljesítése közben a Monte-St.-Michelén vívott harcokban egy ellenséges gránát lábát szakította le s örökre harcképtelenné tette e vitéz őrmestert, aki az Isonzo partján véghezvitt hőstetteivel méltán szolgált rá a személyes bátorság legszebb kitüntetéséire, az arany vitézségi éremre.
Csokrot lehetne kötni azokból a fényes haditettekből, melyeknek hőse Grössing Samu 76. gyalogezredbeli őrmester. Ezen csokor legszebb virágszálat a karszt vértől áztatott köveiből nőttek ki. Sagrado mellett, egy éjjeli támadás alkalmával, a 76. gyalogezred kikülönített zászlóalja túlerőben lévő ellenséggel szemben vette fel a harcot. A zászlóalj jobbszárnya az órákon át tartó ádáz küzdelemben muníció hiánya és a nagy emberveszteség következtében ingadozni kezdett. Grössing őrmester géppuskás osztagával a jobbszárny mögött helyezkedett állásba és pusztító tüzelésével feltartóztatta az átkarolás veszélyével fenyegető olasz támadást. A meglepett ellenség rövid időre beszüntette tüzelését, mit a 76-osok erélyes támadásra használtak fel és elfoglalták az olaszok állásait.
Egy más alkalommal Castellnuovo-nál éberségével egy, a gyalogsági vonalak közvetlen közelében álló hegyi tüzérüteget fedezett fel, melyet tüzérségünk az ő pontos jelentései alapján ártalmatlanná tett.
Legtragikusabb emlékű hőstette azonban a Monté St. Michele-i harcokhoz fűződik. 1915. július 20-án az olaszok átmenetileg megszállták eme hírhedt magaslatot. De nem sokáig örvendhettek győzelmüknek. Még aznap éjjel támadásra ment a 76-os zászlóalj a magaslat ellen. Bár gyalogsági golyózápor és pokoli tüzérségi tűz fogadta őket, feltartóztathatatlan erővel nyomultak előre.
Grössing őrmester a támadás során oly ügyesen vezette osztagát, hogy sikerült az állásainkba betolakodott olaszokat hatásos oldaltűz alá venni, mely megingatta az olaszok ellenállását és elősegítette a 76-osok rohamának sikerét.
Ez volt a derék őrmester utolsó hőstette. Néhány órára rá már vérbe fagyva, tehetetlenül feküdt a Monté San Michele egyik árkában, melyért teste épségét áldozta fel.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.