Gerzsabek Károly
32. k.gy.e.

Az 1915. évi október havi harcok idején kötelességének teljesítése közben orosz fogságba esett, honnan kétévi sínylődés után megszökött s bevonult csapatához.
1918. június havában ment ki ismét az olasz harctérre – honnan a mai napig sem tért vissza. A Monté Bellón eltűnt, azóta senki sem tud róla… E derék harcosról, kit a harctéren tanúsított elismerésre méltó
vitéz magatartásáért több ízben ért méltó kitüntetés, a következőképpen emlékezik meg volt ezredparancsnoka. az arany vitézségi érem adományozása végett tett előterjesztésében:
„1915. június 5­én Buchovica ellen intézett támadásnál Gerzsabek Károly törzsőrmester a több oldali erős ellenséges tűz ellenére robbantó osztagával oly közel nyomult előre az ellenséges állásokhoz, hogy szétrombolhatta azokat s ezáltal annak megszállását lehetővé tette. Ez alkalommal az ellenséges állások előtt fekvő sebesülteket életének kockáztatásával biztonságba helyezte. A következő napok egyikén egy tizenöt főnyi erős ellenséges járőrt saját elhatározásából egyes egyedül kézigránátokkal megtámadott és súlyos veszteséget okozva nekik, megfutamított. Rá egy hétre, mint egy erős felderítőjárőr parancsnokát Gora­Granicától keletre húzódó ellenséges
állások felderítésére küldték ki. Gerzsabek az élénk ellenséges tűzben egészen az orosz drótakadályokig nyomult előre kikutatta az ellenséges állások erősségét és erejét, azután ügyes vezetéssel veszteség nélkül hozta vissza járőrét. A 32. közös gyalogezred kegyelettel őrzi dicső emlékét e derék harcosának.
 

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.