Ádám Árpád

15. táb.vad.zlj.

Hadvezetőségünk fáradtságot és embererőt nem kiméivé, több hónapon át tartó szakadatlan munkával készítette elő az 1916. évi déltiroli támadást. Hatalmas, szokatlan méretű intézkedéseket tett. Tüneményes gyorsasággal hegyekre vezető műutakat épített, nagyszámú csapatot vont össze és rengeteg, különböző kaliberű ágyukkal, sőt ágyúóriásokkal tömte tele az egyes áttörésre kiszemelt helyeket, hogy biztosítsa az olasz síkságra való behatolást és ezáltal katasztrofális helyzetbe sodorja az isonzói olasz hadsereget.
1916. május 15-én indultak támadásra csapataink a Lavarone-fensíkon és az evvel szomszédos részeken. Katonáinkat a hegyszakadékok felett kiépített olasz erődök, a hegyes terep, valamint a valóságos földsáncokká kiépített, dróterdővel és aknamezőkkel megerősített ellenséges állások oly feladat elé állították, melyek messze túlhaladták erejüket. És mégis győztek. Páratlan hősiességgel, makacs kitartással leküzdötték a hihetetlen akadályokat és kiragadták az olaszok kezéből erődjeik egész sorát. Hiábavaló volt páncélkupolás ágyúinak és gyalogságának minden erőlködése, csapataink lendülete messze visszavetette az ellenséget, sőt egyes helyeken Olaszország földjére vitte át a harcot.

Az általános támadás során a 15. vadászzászlóalj a Col Santon nézett farkasszemet az olaszokkal. A déltiroli arcvonal ezen a részén heves ellentámadásokkal igyekeztek az olaszok meggátolni előretörésünket és nagy tömegeikkel akarták leszorítani a vadászokat a hegy lejtőjéről. Ádám Árpád fővadász a szakadékos terep egy oly sziklatömbjén állott két géppuskájával, hol fegyverein kívül csak egy gyalogszakasz foglalhatott helyet. Az olaszok offenzívánk megkezdésének második napján meglepetésszerűen oly heves támadást intéztek a Col Santo eme része ellen, hogy a vadászok a támadás első lendületében lesodródtak állásukból. Egyedül Ádám fő-vadász maradt helyén és pusztító géppuskatűzzel igyekezett feltartóztatni az olasz áradatot. Hősies kitartásának meg is volt az eredménye. Három ízben verte vissza az olasz rohamhullámokat s ezáltal a vadászok időt nyertek állásaik újból való megszállására. Másnap a szomszédos 3-as vadászok frontján tátongó szakadékon keresztül a zászlóalj mögé szivárogtak át az olaszok és hátbatámadással akarták megkísérelni állásaink elfoglalását. A derék vadászok azonban még idejekorán megtámadták az orozva támadásra készülő olaszokat és elfogták őket. A támadás ideje alatt Ádám fővadász két géppuskájával elzárta a visszavonulás útját s így döntően hozzájárult az elért sikerhez.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.