Filiszter György
6. hv.gy.e.

Mint a 6. honvédgyalogezred őrmestere az I. zászlóalj lőszeroszlopának volt a parancsnoka. Bámulatos leleményességgel tudta nyomon követni mozgó harcokban az előrenyomuló zászlóaljakat. Mindig idejében ott volt a lőszerpótlással. Nem érte be azzal, hogy a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel bonyolította le a lőszer utánszállítását, hanem azonfelül a harcokból is kivette a részét. A szerb és orosz harctéren ismételten kitűnt vitézségével. Siankinál az 1915. április 8-i harcokban hősies magatartásért az I. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Önként vállalkozott a harcokra. Az elrendelt visszavonuláskor, mikor az ezrednek pár száz lépéssel hátrább kellett vonnia állását, vitézül harcolt s teljes befolyását buzdítóan érvényesítette a csatároknál.
Arany vitézségi érmet 1915. május derekán a drohobyci harcokban érdemelte ki. Midőn zászlóaljának lőszere már fogytán volt, a szükséges lőszert személyesen vitte ki a rajvonalba, mely az ellenséges állásoktól már rohamtávolságnyira feküdt. Itt azt látta, hogy a beállott veszteségek folytán két század tiszt nélkül maradt. Pillanatig sem gondolkozott, hanem a két század fölött átvette a parancsnokságot; példás fellépésével magával ragadta a honvédeket s eredményes rohamra vezette. Ez alkalommal lélekjelenlétének és személyes bátorságának tündöklő tanújelét adta.