Boskó Mihály
10. hv.gy.e.

Az Olesza—Isakow körül lefolyt ütközetben az erőteljes tüzérségi előkészítéssel bevezetett orosz támadás teljesen felemésztette a 10-ik honvédgyalogezred tartalékait. Utolsó reményként az ezred utász félszázada szállta meg az ezredparancsnokság előtt húzódó tartalékállást, hogy végső szükség esetén küzdelembe vesse magát. Alig foglalták el állásaikat az ezredutászok, Boskó Mihály zászlós, a félszázad parancsnoka, közeledő lovascsapatra lett figyelmes, mely egyenesen feléje tartott. Már mintegy 200 lépésnyi távolságra közelítették meg a lovasok az utászok állását, midőn világossá lett, hogy kozákok. Az utászok között fejetlenség támadt s meneküléssel akartak kitérni a kozákok támadása elől. A legválságosabb pillanatban kiugrott árkából Boskó zászlós s jól irányzott karabély lövéseivel sorjában terítette le az ellenséges lovasokat. Bátor fellépésén felbuzdultak emberei s köréje gyülekezve gyors tüzeléssel az utolsó szálig elpusztították a kozákokat. Ezen lovastámadás megsemmisítése után hátuk mögött egy másik lovasosztag elfogta az ezredparancsnokságot s éppen el akarta hurcolni, midőn Boskó zászlós leterítette a lovasosztag parancsnokát és kiszabadította parancsnokságát. Ezen hősies harcok után a minden oldalról előrenyomuló ellenséges gyalogság nyomása következtében kénytelen volt az ezred visszavonulni. Boskó zászlós azonban nem hagyta el helyét, hanem, hogy ezrede visszavonulását biztosítsa, harcba bocsátkozott a rohamozó oroszokkal. Helyzete azonban az ellenség megkerülő mozdulatai miatt válságossá vált, azért, hogy embereit megmentse, neki is vissza kellett vonulnia. Az oroszok üldöző tüzelése közben mintegy 15 emberével menekült meg reménytelen helyzetéből.